időjárás 2°C Melinda , Vivien 2022. december 2.
logo

A niggert jogosan száműzték, a feketét nem

Póla Gergely
2017.01.26. 08:30

Hogy állt az eltúlzott politikai korrektség őrületéhez az USA első fekete elnöke?

A latin niger szó már a 16. században feltűnt angol szövegekben a fekete bőrű emberek megnevezéseként, egy a következő század elején keletkezett feljegyzés pedig már a közismert, két g-vel írt változatának létezéséről tanúskodik. Az évszázadok során az Atlanti-óceán túlpartján számos formája kialakult a szónak: negar, neger, neggar, nigra, niggur, és a szlengben ezeket nem is csak a négerekre használták.

A nigger sokáig semleges jelentéssel bírt, pejoratív értelemben csak a 18. századtól használták. Idővel persze egy olyan rendszerben, amely nem embereknek, hanem csupán anyagi javaknak tekintette a „nigger”-öket, a megnevezés teljesen természetes módon nőtt össze a kizsákmányolással, az embertelenséggel. Így aztán már a 19. század közepén megjelent a tapintatosabb colored, amely a magyarban a színes bőrűnek felel meg. Közben a spanyolból és portugálból átvett negro is egyre jobban elterjedt, ez egy másik alternatívája volt a mind szalonképtelenebbé váló, a 20. század elején már egyértelműen ellenséges hozzáállást közvetítő nigger szónak.

Néhány évvel ezelőtt nagy felzúdulást keltett, amikor a Huckleberry Finn kalandjait cenzúrázva adták ki az Egyesült Államokban. A kiadó szerint hiába telt el egy és negyed évszázad a regény születése óta, a nigger szó sértheti a feketéket. A módosítás ellenzői a mű és a történelem meghamisítása ellen tiltakoztak, és arra hívták fel a figyelmet, hogy Mark Twain már a Huckleberry Finn kalandjai előtt egy évvel megjelent Élet a Mississippin című önéletrajzi művében is következetesen a negro szót használja, a nigger csak egyes szereplők megszólalásaiban fordul elő.

A múlt század közepén az egyre kevésbé barátságos negro, illetve a megkopott colored helyett találtak egy újabb kifejezést, ez lett a black, azaz a fekete. Elvétve már a 18. században használták a négerek megnevezéseként, a felerősödő polgárjogi mozgalmak pedig kvázi hivatalossá tették. Igaz, az idősebbeknek eleinte nem tetszett, ők semlegesebbnek érezték a negrót, a későbbi nemzedékek viszont épp utóbbit tartják sértőnek. Emlékezetes, hogy néhány éve egy színes bőrű amerikai előadó magyarországi üzletben járva lefényképezett egy Negro cukorkákat kínáló polcot, és a felvételt megosztó bejegyzést azonnal ellepték a dühös kommentek. Egyesek a „nagyon rasszista” európai fehérekről írtak, mások a kéményseprőt nézték akasztott fekete férfinak, és olyan is volt, aki azt írta, nem érdekli, mire utal a termék elnevezése, de nem akarja, hogy ezt a szót bárki is használja – a cukorka egyébként valószínűleg megalkotójáról, az olasz édességgyárosról, Pietro Negróról kapta a nevét.

Ahhoz, hogy a negro pejoratív jelentést kapott, minden bizonnyal nagyban hozzájárult, hogy a rabszolgaság eltörlése után még egy évszázadon keresztül fennállt a faji megkülönböztetés. Igaz, a kifejezés sosem vált annyira durvává, mint a nigger, még hatvanas évek végi liberális hangvételű írásokban is feltűnt, sőt a 2010-es amerikai népszámlálás dokumentumain a „Black (Negro)” megfogalmazás szerepelt.

Az infó vagy az info a helyes írásmód? A -stul/-stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a szerb nevek írásmódjáról, a kisbetűs brexitről és hévről, továbbá sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Megírtuk véleményünket az új helyesírási szabályzatról, Water Willyről, és bemutattuk, miért van szükség a hasznos „nyelvtannácikra”. Ajánljuk korábbi írásainkat.

A blackkel szemben időről időre felbukkantak olyan érvek, amelyek a fekete előtaggal kezdődő negatív jelentésű kifejezéseket – például black market (feketepiac), black money (feketepénz), blackmail (zsarolás) – összefüggésbe hozzák a rasszokkal, ezek azonban teljesen alaptalanok, hiszen ezek a kifejezések már jóval azelőtt léteztek, hogy a blacket a bőrszínre kezdték volna használni. Ennek ellenére a neten több olyan történetet is lehet olvasni, hogy egyes kávézók tulajdonosai önszántukból vagy külső nyomásra elhagyták a „rasszista” feketekávé kifejezést, holott a feketék ma is általánosan használják a black szót, sőt a vélt vagy valós faji sérelmek ellen tüntető csoportok egyike a Black Lives Matter nevet viseli. Az elnevezésekről szóló viták a 20. század utolsó negyedében ismét újítási kísérlethez vezettek: a hetvenes években divatossá vált az Afro-American (afroamerikai), majd a kilencvenesekben elkezdték erőltetni az African-Americant (afrikai amerikai).

Örömteli, hogy az Obama-kormányzat polkorrekt hadjárata, amely a magukat a hagyományos nemi keretek közé be nem sorolók számára bevezetett semleges vécékben csúcsosodott ki, legalább a nyelvet elkerülte. Mikor, ha nem egy színes bőrű elnök idején lehetett volna partvonalon kívülre küldeni egyes szavakat, és helyettük újakat intézményesíteni? A történelem folyamán nyilván az Asian és a Latino is előfordult már negatív szövegösszefüggésben, így „joggal” lehetett volna találni helyettük szofisztikáltabb, nyakatekertebb változatokat. De talán a szakértők is tisztában voltak azzal, hogy a kifejezések erőltetése nem mindig éri el a célját, sőt olykor visszafelé sül el. Az valószínűleg semmilyen ügyet nem mozdítana előre, ha tiltólistára tennék a blacket, ráadásul az amerikai fekete közösségben a kilencvenes évek óta ismét jelen van a nigger, nigga, niggah szó, elsősorban haver, tesó jelentéssel.

###HIRDETES2###

Az angolban általánossá vált afroamerikai, pláne afrikai amerikai a magyarban idegenül, mesterkélten hangzik: nálunk sem a feketének, sem a négernek nincs negatív jelentéstartalma; a Négercsók nevének megváltoztatásából is közröhej lett. Arról nem is beszélve, hogy ha a néger és a fekete szalonképtelen, egyszerűen nincs szavunk az Afrika nagy részét benépesítő emberekre: éppúgy afrikai az egyiptomi arab és a dél-afrikai búr, mint a néger közép-afrikai. És vajon minek nevezzük a holland labdarúgó-válogatott egykori sztárját, a suriname-i származású, fekete bőrű Edgar Davidsot? Vagy a francia nemzeti tizenegy volt játékosát, a guadeloupe-i születésű, szintén fekete Lilian Thuramot? Az „afroamerikai európai” vagy az „afrikai-karibi európai” kifejezés annyira frappáns, hogy valószínűleg nem találnánk embert, aki hajlandó lenne használni.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.