Az infó vagy az info a helyes írásmód? A -stul/-stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a kisbetűs brexitről és hévről, továbbá sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Megírtuk véleményünket az új helyesírási szabályzatról, Water Willyről, bemutattuk, miért van szükség a hasznos „nyelvtannácikra”, és elkészítettük az első átírási térképet. Ajánljuk korábbi írásainkat.
A nevek helyes tagolásához tehát elég a fent említett egyetlen szabályt megjegyezni. De tudásunk a koreai nyelv és írásrendszer alapvető ismerete nélkül meg is áll azon a szinten, hogy a szóközzel jól tudunk bánni; a vonatkozó Wikipédia-szócikk az átírási táblázatot közel két tucat egyéb szabállyal egészíti ki. Megkockáztatható: talán még egy átlagos NB I-es meccs közönségénél is kevesebben vannak, akik helyesen át tudják írni a koreai neveket.
Miért nincs ennyi probléma az átírt orosz nevekkel? Egyrészt iskoláinkban sokkal többen tanulták oroszul az Áll egy ifjú nyírfa a réten című dalt, mint koreai megfelelőjét, így az orosz híreket sokszor eredeti nyelven olvassák a hírügynökségek, szerkesztőségek dolgozói. Másrészt ha angol nyelvű hírt vesznek át, akkor is viszonylag könnyű egy orosz nevet helyesen átírni magyarra, a legnagyobb hibalehetőséget az jelenti, hogy a lágyulást az angolban olykor összevissza jelölik, illetve a jo (Ë/ë) betűt sokszor e-nek írják át, lásd: Mikhail Gorbachev. Az angol fonetikával írt koreai nevek helyes „kódfejtéséhez” azonban már szükséges a koreai nyelv minimális ismerete.
