Sok közlekedő nagy megkönnyebbülésére, néhány előre kárörvendő vészmadár bosszúságára elmaradt a budapesti világvége, a metrópótlás eddig – olykor kisebb kényelmetlenségekkel, de – működik. Így aztán a „nyelvtannácik” bátran rámutathatnak egy olyan hibára, amely nem fenyeget a közlekedés összeomlásával, mégis kínos.
Rossz állomásokon kezdték el a metró felújítását – harsoghatnánk, de az efféle bulváros csúsztatás távol áll tőlünk, hiszen csak az állomások neve rossz. Nemcsak a felújítással kapcsolatos tájékoztatókban, hanem a BKK és a BKV elmúlt években született anyagaiban is következetesen „Újpest-Központ” és „Újpest-Városkapu” néven említik a 3-as vonal két legészakibb állomását. Sőt, az állomásjelző feliratokon, matricákon is nagy K-val és V-vel szerepel a két név.
Persze mondhatjuk, hogy egy állomás vagy megálló neve nem feltétlenül logikus – vagy legalábbis első pillantásra nem tűnik annak –, és példáért nem is kell messzire utaznunk a IV. kerület központjából. A metrópótlásból részt vállaló 12-es és 14-es villamosok bázisa, az Angyalföld kocsiszín például nem a XIII. kerületben, hanem Újpesten van. És hol található a ma már más funkciót ellátó Újpest kocsiszín? „Természetesen” Angyalföldön! Rákospalota-Újpest vasútállomás pedig teljes terjedelmében Rákospalotán helyezkedik el. És hogy kicsit messzebbre is tekintsünk: a Déli pályaudvar ugyanolyan délen fekszik, mint a Keleti, és jóval nyugatabbra, mint a Nyugati. Egyébként ezek sem logikátlan elnevezések, hiszen például a Déli pályaudvar nem az elhelyezkedéséről kapta a nevét, hanem a Déli Vaspályatársaságról.
Igen ám, de az „Újpest-Központ” és „Újpest-Városkapu” alak nem logikátlannak tűnik, és nem is logikátlan, hanem hibás. Pedig nem olyan nehéz eset ez.
Lehet, a zavar egyik oka az, hogy a metró déli végállomásának nevében mindkét tag nagy kezdőbetűvel írandó: Kőbánya-Kispest. Csakhogy ott két tulajdonnév kapcsolódik egymáshoz, pontosan úgy, ahogy Rákospalota és Újpest az előbb említett vasútállomás nevében.
Teljesen más viszony van az Újpest és a központ – vagy a városkapu – szó között, hiszen itt tulajdonnévhez köznevet fűzünk a kötőjellel, ugyanúgy, ahogy a Duna-híd, a Balaton-part, a Budapest-belváros, a Miskolc-külváros, a Szeged-kertváros esetében. Előfordul, hogy egy-egy ilyen összetétel „intézményesül”, például Csepel-Belváros és Kőbánya-Kertváros is egy városrész neve, de ettől természetesen még létezik Csepel-belváros és Kőbánya-kertváros, nem is feltétlenül ugyanazokkal a határokkal – ahogy például a Belváros mint V. kerületi városrész is jóval kisebb, mint Budapest több kerületet felölelő belvárosa. Olyan városrész pedig nincs, hogy „Újpest-Központ” vagy „Újpest-Városkapu”, azaz erre hivatkozva sem lehet indokolni a nagybetűt.
Itt a remek alkalom, hogy az állomásnevekben javítsák a hibát – minden bizonnyal ez lenne a metróvonal felújításának legolcsóbb tétele. És ha már témánál vagyunk, érdemes volna pontot tenni a Corvinnegyed, Corvin-negyed és Corvin negyed ügyének végére is. És lenne még egy sürgős feladat: a „BKK Info” rövid o-ját hosszúra javítani.
Szó szerint
Az infó vagy az info a helyes írásmód? A -stul/-stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a kisbetűs brexitről és hévről, továbbá sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Megírtuk véleményünket az új helyesírási szabályzatról, Water Willyről, bemutattuk, miért van szükség a hasznos „nyelvtannácikra”, és elkészítettük az első átírási térképet. Ajánljuk korábbi írásainkat.
