Hatvanéves napjaink egyik legismertebb angol színésze

Szeptember 9-én tölti hatvanadik születésnapját Hugh Grant, napjaink egyik legismertebb, Golden Globe-díjas angol színésze.

London, 2016. április 12. Hugh Grant brit színész érkezik a Florence Foster Jenkins címû filmjének londoni világpremierjére 2016. április 12-én. (MTI/EPA/Will Oliver) Fotó: Will Oliver

Hugh John Mungo Grant már az iskolai színjátszó körökben szerepelt, saját bevallása szerint főként hiúságból, s hogy népszerűségét növelje a lányok körében. Szülei azt szerették volna, ha valamilyen átlagos foglalkozást választ (bátyja bankár lett), ő azonban a nagyhírű oxfordi egyetem angol szakos hallgatójaként nem tanulmányi eredményeivel, hanem bohémságával és laza humorával hívta fel magára a figyelmet. Filmen először 1982-ben, az egyetemi filmkör egyik drámájában tűnt fel, a szerepet csak azért vállalta el, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljön az egyik női szereplővel. A film váratlanul nagy sikert aratott, Grant pedig diplomája megszerzése után a nottinghami színházhoz szerződött, majd saját komédia társulatot alakított.

Első főszerepét a James Ivory rendezte Maurice című filmben kapta, a homoszexuális férfi megformálásért a velencei filmfesztivál legjobb alakításának díjával tüntették ki. A jóképű színész ezután volt kosztümös hős és mai hódító, játszott Franciaországból a tengerentúlra kivándorolt pezsgőgyárost a polgárháború idején (Charlie pezsgője), volt Chopin (Impromptu), akire Párizsban az excentrikus írónő, George Sand veti ki hálóját. Roman Polanski a Keserű mézben (1992), majd Ivory a Napok romjai című romantikus drámában instruálta, utóbbiban egy bíboros ruháját vette magára.

Egy ideig úgy tűnt, beskatulyázzák a nyársat nyelt angol szerepkörébe, ettől a sorstól 1994-ben a Négy esküvő és egy temetés című vígjáték mentette meg, amelyben egy sármos szoknyavadász bőrébe bújt. Alakításáért megkapta a brit filmakadémia BAFTA-díját és az Golden Globe-ot, s nem mellesleg világhírűvé vált. 1995-ben Jane Austen Értelem és érzelem című romantikus regényének filmváltozatában és a Változások kora című amerikai drámában szerepelt, utóbbi a II. Károly korabeli Angliába visz vissza. Hamarosan a tengeren túl is megismerték nevét, fotói bejárták a világsajtót – igaz nem csak szakmai teljesítménye miatt. A lapok címoldalaira került képeket ugyanis a Los Angeles-i rendőrség készítette, miután a színészt tetten érték, amint autójában egy prostituált szolgáltatásait vette igénybe.

A kéretlen reklám azonban még jót is tett pályafutásának, s végül barátnője, a modell Liz Hurley is megbocsátott neki. Grant ezután évekig szinte ugyanazt a figurát alakította: a bohókás, kétbalkezes, felületes, s szinte kivétel nélkül nőtlen angolt – ilyen volt többek közt a Sztárom a párom (Notting Hill) című vígjátékban vagy A keresztapus című szerelmi történetben, a háttérben maffia szállal. A Bridget Jones naplójában ő volt a gaz csábító, nőfaló főnök, aki a végén persze pórul jár, s hiába kuszálta újra a szingli címszereplő életét, a folytatásban is hasonló sors várt rá (a sorozat harmadik részét már nem vállalta). 2002-ben zajos kritikai sikert aratott az Egy fiúról című alkotásban, a Két hét múlva örökké című könnyed komédiában undok milliomosból hősszerelmessé váló főnököt alakított, a Zene és szöveg című filmben egy kiégett, hajdani popsztárként még dalra is fakadt. Az Igazából szerelem című vígjátékban ő volt a brit miniszterelnök, aki hivatalba lépésekor beleszeret szókimondó alkalmazottjába, aki miatt még az Egyesült Államok elnökével is bajszot akaszt; a kormányfői rezidencián előadott néhány perces táncbetétje külön életre kelt az interneten.

Az utóbbi évtizedben forgatott filmjei közül említésre méltó a Hogyan írjunk szerelmet című romantikus vígjáték vagy Az U.N.C.L.E. embere című akciófilm (a hatvanas évekbeli tévéfilmsorozatból Guy Ritchie által készített mozifilmben egy brit kémfőnököt játszott). Ezt követte a Florence – A tökéletlen hang című életrajzi alkotás, amelyben a világ legrosszabb énekesnőjét megformáló Meryl Streep férje volt. Közben a Paddington mesefilm folytatásában egy egykor szebb napokat látott színész ruháját vette magára. 2018-ban mutatták be az Egy nagyon angolos botrány című BBC-tévédrámát Stephen Frears rendezésében, az életrajzi sorozatban Jeremy Thorpe egykori liberális pártvezért formálta meg. Legutóbb az Úriemberek című gengszterfilmben újra Guy Ritchie rendezte, míg a Tudhattad volna című thrillersorozatot, amelyben Nicole Kidman alakítja a másik főszerepet, ősszel tűzi műsorára az HBO.

A franciául folyékonyan beszélő színész ma már igyekszik elkerülni a bulvárlapok parti rovatát, de az nem titok, hogy a Fulham csapatának szurkol. Több sportágért is rajong, s lelkes golfjátékos. Egy tíz évvel ezelőtti nyilatkozata szerint a világsiker ellenére még mindig szorongás fogja el, ha kamera elé kell állnia.

A félszeg mosolyú egykori sármőrt többször is a legszexisebb sztárok közé választották. Több mint egy évtizedes kapcsolat fűzte Liz Hurley modellhez, s bár 2000-ben különváltak, közös filmgyártó cégüket nem adták fel, sőt Hurley gyermekének ő a keresztapja. Sokáig úgy tűnt, hogy a „megrögzött agglegény” Grant sosem adja házasságra fejét, nem sokkal az 50. születésnapja előtt egy interjúban még azt mondta, fél, hogy „szomorú és magányos öregember” lesz belőle. E sors nem fenyegeti, 2018-ban feleségül vette három gyermekének anyját, Anna Eberstein svéd televíziós producert. Előző kapcsolatából két gyermeke született.

Grant több jótékonysági kezdeményezéshez adta nevét. A Golden Globe- és a Bafta-díj mellett 2006-ban César-életműdíjjal (az Oscar-díj francia megfelelője) ismerték el művészi munkásságát, tíz évvel később a Brit Filmintézet tagságával tüntették ki.