A kazakok szkíta királynőről szóló filmjükkel feladták a leckét
A Dzsingisz kánról szóló életrajzi filmet (Mongol, 2007) készítő Kazakhfilm ismét nagyszabású történelmi alkotással próbálta meghódítani a világ mozitermeit. A The Legend of Tomiris (Tomürisz legendája) című film 2019 szeptemberében debütált Kazahsztánban, és világszerte 2020-ban mutatták volna be. Talán mondanunk sem kell, hogy a lehető legrosszabbul időzítették, ezért nem kapott kellő figyelmet. A nyugati kritikák egy része elismeri erényeit, a másik részük szőrszálhasogató módon mindenbe beleköt – talán elfelejtve, hogy mégsem egy hollywoodi produkcióról van szó, pedig költségvetése nem volt szerény (a világhálón elérhető adatok alapján 6,5 millió dollárba, körülbelül kétmilliárd forintba kerülhetett, de inkább többe).
A Tomürisz legendája ugyanis egy látványos kazak történelmi film, a legendás masszageta – szkíta – királynőről, aki legyőzte II. Kürosz perzsa király, az Óperzsa Birodalom alapítója hadseregét a Krisztus előtti VI. században. A filmbeli történetben persze vannak fantáziaelemek, de ez olyan, mintha azt kifogásolnánk, hogy az Egri csillagokban is vannak.
Egy igen érdekes jelenet is van a filmben, amely különösen fontos üzenetet hordoz a jelenkor számára. Amikor baktriaiak menekülnek Tomüriszhoz a perzsa hadak elől, egy csoportjuk megérkezik a szálláshelyére, ahol vezetőjük térden állva könyörög, hogy fogadják be őket: „Ne utasítsatok el bennünket, máshová nem mehetünk! Kézművesek vagyunk, sok mindent tudunk készíteni. Ezt a kardot is mi edzettük, vasból van, kemény és tartós. Hasznotokra lehetünk.” Tehát nem azzal kezdik, hogy mihez van joguk, hanem hogy mivel tudnának hozzájárulni az új közösséghez. Ilyet keveset látunk Hollywoodban.
Mindenképpen a film javára kell írni, hogy elképesztően látványos, kalandokban bővelkedik. A vadregényes tájat nagyon szépen filmezték – a sztyeppétől a magashegységig mindent látunk, országimázsnak is beillik, hogy milyen változatosan szép ország Kazahsztán. A viseletet, öltözetet rekonstrukciók alapján készítették, a szakák csúcsos süvegétől kezdve a szkíta aranyemberig sok elem megtalálható benne. A ruhadíszek, övcsatok, az íjak, a lószerszámok, a kis fonott pajzsok és az ünnepi fejedelmi ruhák – lényegében mindent meg lehetett csinálni a közel egykorú ábrázolások és a régészeti leletek alapján.
Tovább