Nincs abban semmi szándékosság, hogy ma is az adóhivatalt tűztem tollhegyre. Normál esetben az adóhivatal szokott rászállni az emberre, és nem fordítva. Csakhogy itt nem normál esetekről van szó Tegnap azon füstölögtem, miért karácsony másnapján megy árverezni a NAV a recski szociális otthonba, méghozzá úgy, hogy az ott lakókat nem is értesítette erről. Míg ezen merengtem, botlottam bele az újabb „adóügybe”: egy feketén foglalkoztatott biztonsági őr vigyázott két éven át a rendre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik telephelyén.
A Blikk írta meg, hogy a marcona strázsa után nem fizetett járulékokat a munkáltató, és csak most, hogy nyugdíjba menne szegény, derült ki, erről a két évről nem kapott papírt, így nem is számít bele a ledolgozott évekbe. (Igaz, emberünket nem közvetlenül a NAV alkalmazta, az adóhatóság egy őrző-védő céggel szerződött, azok foglalkoztatták a biztonságiakat, de azért ez így is ciki ) A pórul járt őrangyal elmondta, ő azt hitte, minden rendben van, hisz a havi fizetéskor mindig kapott „igazolást”, ki a csoda gondolta volna, hogy csak hülyítették. Olyan is előfordult, hogy őt is és a céget is ellenőrizte az adóhivatal, de mindent rendben találtak. (Hűha! – a szerk.) Amikor kipattant a balhé, emberünk megkereste az adóhivatalt, de ott azt mondták, hogy adótitok miatt nem adhatnak felvilágosítást. Írt a cégének is, kérte, rendezzék a dolgot, de még csak nem válasz sem érkezett. A Blikk is megkereste az őrző-védő céget, de a kollégákat is kikosarazták. A NAV-tól meg azt a felvilágosítást kapta a lap, hogy konkrét adózóról (emberünk „konkrét adózó”) nem adhatnak ki információt.
Ide most valami lesújtót kellene írnom az adóhivatalról, de ezt inkább kihagyom. A közmondás szerint ugyanis: ki finánc bajszát huzigálja, veszedelmet hoz magára.
