Lenin-kór

A német társadalom szellemi állapotáért aggódókat látszik igazolni, hogy Gelsenkirchenben ma Lenin-szobrot avatnak.

Pilhál György Fotó: Katona_Vanda Forrás: Magyar Nemzet

A német társadalom szellemi állapotáért aggódókat látszik igazolni, hogy Gelsenkirchenben ma – fogóddzunk erősen! – Lenin-szobrot avatnak. Az emberi hülyeség határtalan.

Amikor híre ment a tervezett totemállításnak, a város épeszűbbik fele harsány tiltakozásba kezdett, az elkeseredettebbek be is perelték az ötletgazda szélsőbaloldali MLDP-t. Háborogtak a település képviselői is, az építésügyi hatóság például a városkép szempontjaira és egy ott álló műemlék épület védettségére hivatkozott, mindhiába. Észak-Rajna–Vesztfália Közigazgatási Felső Bírósága jóváhagyta a szobor felállítását. (Talán arrafelé is „érzékenyítik” a bírókat.) Vagyis a csehországi aukción vásárolt 2,5 méter magas, öntöttvas Lenin, amelyet még az 1930-as években készítettek a Szovjetunióban – állni fog.

Elemzők szerint Lenin ottani felbukkanása várható volt, mi több, logikus – sokan már az ipari méretű németországi mecsetépítések kezdetén megjósolták, előbb-utóbb Vlagyimir Iljics szelleme, sőt szobra is megjelenik majd Merkel-földön. Nekik lett igazuk. Annak ellenére, hogy történészek mára egyértelműen kiderítették: Lenint annak idején II. Vilmos Németországa pénzelte, hogy szervezzen odahaza „forradalmat”, amivel az antanthoz tartozó Oroszország kiiktatható az első világháborúból. (Ez be is következett.) Ne szépítsük: a szovjet-orosz illuzionista, a bolsevizmus atyja valójában egy szimpla, lefizetett hazaáruló volt.

Mi szerencsére már kigyógyultunk a kórból. Legismertebb Leninünk jó ideje a budatétényi szoborparkban ijesztgeti a látogatókat. Merem remélni, neki nincs visszaút.