Egy hónapja már, hogy úgynevezett átláthatósági megbízott segíti az újbudai polgármesteri hivatal munkáját. Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal korábbi vezetője, a Transparency International Magyarország kuratóriumi elnöke azt a feladatot kapta, készítse el a XI. kerület komplex átláthatósági tervét, térképezze fel azon területeket, amelyek átláthatóbb működést igényelnek. A rendhagyó tisztség ötletgazdája, a DK-s László Imre, a kerület hitlerezős polgármestere (majdnem azt írtam, Führere) a Nagy Zoltán beiktatását követő szózatában kijelentette, hogy az Újbudát koalícióban irányító pártok már korábban világossá tették: átlátható munkát kívánnak végezni.
Mit mondjak, ez eddig nem nagyon sikerült. Magában a polgármesteri hivatalban is akkora az átláthatatlanság, hogy még az sem világos, milyen feltételekkel szerződtették a nagy tudású Nagy Zoltánt. Novák Előd, a Mi Hazánk kerületi önkormányzati képviselője a minap sajtótájékoztatón számolt be hivatali tapasztalatairól. Elmondta, iratbetekintési jogára hivatkozva épp huszonöt nappal ezelőtt kérvényezte az önkormányzattól a Nagy Zoltánnal kötött szerződés másolatát, ám fütyültek rá. Magát az átlátható biztost is többször faggatta a megállapodás részleteiről, de egyszer sem lett okosabb. Mindössze annyit tudott kideríteni, hogy Nagy Zoltán nagy pénzt, havi egymilliót kap a heti egynapos munkájáért. Az átláthatóságról szavaló polgármester titkosította a szerződéseket.
Nekem valamiért a Kádár-kor kikotyogott újsághíre jutott az eszembe: „Öröklakást kaptak a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet tisztek.”