Tranzitsztori

Milyen „fogva tartás” az, amelyet bármikor el lehet hagyni?

Pilhál György Fotó: Katona_Vanda Forrás: Magyar Nemzet

Csak a szokásos. A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság keddi ítéletében helyt adott azoknak a Szerbián keresztül Magyarországra érkezett iráni, illetve afgán állampolgároknak, akik még 2017 nyarán nyújtottak be menedékkérelmet a röszkei határállomáson, ám elmondásuk szerint a magyar hatóságok „nem biztosítottak megfelelő feltételeket” a kijelölt tranzitzónában. A bíróság – ahogyan azt már megszokhattuk – jóvátétel megfizetésére szólította fel Magyarországot. A verdikt szerint a magyar fél megsértette az emberi jogok európai konvenciójának vonatkozó cikkét, ugyanis a tranzitzónában való elszállásolás – a tekintetes bíróság értelmezésében – gátolja az egyén mozgásszabadságát.

Már ennyiből is látni, hogy a tudós testület vagy nem látott még tranzitzónát, vagy szimplán csak hazudós. A kosztot és kvártélyt biztosító röszkei tranzitzóna ugyanis sosem volt lezárva. Az ott-tartózkodó jövevény bármikor elhagyhatta azt – visszafelé! Milyen „fogva tartás” az ilyen? Még szerencse, hogy az egész tranzitzónásdi mára már a múlté, ugyanis a magyar kormány felszámolta az intézményt. A kedves érkezőknek ezentúl az illetékes külképviseletekre – esetünkben a belgrádi nagykövetségre – kell elfáradniuk a szükséges papírokért. (Úgy hírlik, ott nem tolongnak – se koszt, se kvártély.)

A végére néhány gyakorlati kérdés. Aztán hova utaljon kártérítést a magyar állam, hol fogja megtalálni a károsultakat? És van-e már szegényeknél hitelt érdemlő személyi okmány? Vagy továbbra is bemondásra kell elhinnünk, hogy kicsodák? Ez is emberi jog?