Mi van?
Ismerősöm szerint nem bennem van a hiba. Alighanem a legendás szamizdatszerző egy sorok közé rejtett, sifrírozott üzenetével állunk szemben, amit a kétkezi olvasó nem tud értelmezni. Pedig milyen jó lenne… Hiszen maga Demszky írta évekkel ezelőtt A szamizdatról, mint értékteremtő műfajról című visszaemlékezésében: „A rendszerváltás óta eltelt tíz év bebizonyította, hogy a szamizdat Magyarországon (is) igazi értékeket juttatott el az olvasóhoz.”
Hozzám inkább Márai Sándor értelmezése áll közelebb (Napló, 1984–1989): „Szamizdatok. Egy országban, ahol minden bála papír, aztán sokszorosító szerszámok, terjesztési lehetőségek a rendőrállam felügyelete alá kerültek, az ilyen »titkos« sajtótermékek feltehetően a hatóságok tudtával készülnek, akkor is, ha a munkatársak nem tudnak erről és jóhiszeműek. […] A hatóságnak szüksége van ilyen botcsinálta »ellenállókra«, mert külföldi kölcsönökkel kapcsolatban a feltételek között néha szerepelnek a szabadságjogok.” Ezt viszont értem.

Borítókép: Demszky Gábor volt főpolgármester beszél a Budai Liberális Klub Alapítvány rendezvényén, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a budapesti 4-es metró beruházásáról szóló jelentéséről tartottak Budapesten 2017. február 13-án (Fotó: MTI/Kovács Tamás)