1849. január 8-án este megszólaltak a Nagyenyed melletti román falvak templomharangjai, majd Axente Sever kiadta a parancsot tízezres martalóccsapatának: „Enyednek pusztulnia kell!” A 27 éves haramiavezér az osztrák Puchner tábornok utasítását követte; Erdély főhadparancsnoka nem sokkal előbb „felkérte”, pusztítsa el a magyar várost. Sever banditái már korábban, 1848 őszén nekiláttak a magyarpogromoknak, ám akkor a közelben állomásozó honvédcsapatok miatt még nem tudtak igazán „kibontakozni”. Decemberben azonban, amikor Bem tábornok kivonta seregeit a térségből, Sever elérkezettnek látta az időt, a martalócok megrohanták a védtelen várost. A gyújtogató, gyilkoló, fosztogató előemberek szörnyű pusztítást végeztek a nagyenyedi magyarok között. A túlélők elbeszélései minden képzeletet felülmúltak. Történészek 1500-2000 főre becsülik a halottak számát, több ezren menekülés közben halálra fagytak a mínusz húsz fokban. A román történetírás nem ír a vérengzésről.

Axente Sever 1851-ben megkapta a Ferenc József Lovagrend nagykeresztjét, és élete végéig busás évjáradék illette. Szülőfaluját (Asszonyfalvát) ma Axente Severnek hívják. Nagyenyeden köztéri szobra áll, iskola és utca is viseli a nevét.

Jut eszembe, 2014 óta Romániában törvény előírja, hogy a hatóságoknak ünnepségeket, történelemidéző programokat kell rendezniük minden évben december 1-jén, és valamennyi városnak utcát kell elneveznie 1918. december 1-jéről. (A Román Nemzeti Tanács ezen a napon mondta ki Gyulafehérváron Erdély Romániához csatlakozását.) Szomszédainknál ünnep ez a nap. Akárcsak a trianoni békediktátum napja, június negyedike.

Január nyolcadika még nem ünnep.