A főváros kellős közepén, az Örs vezér terétől pár száz méterre található a Terebesi-erdő. Festőinek nem mondanám, ijesztőnek annál inkább. A székesfőváros tulajdonában álló 36 hektáros területet Borsodból elszármazott, lomizásból élő lepukkant csövesek lakják ijesztő kosz- és szeméthegyek dzsumbujában. A helyi önkormányzat persze nem örül a kőkorszaki állapotoknak, néhány éve a Baptista Szeretetszolgálattal közösen egyszer már szinte felszámolta a kolóniát… Igen ám, csakhogy megjelent a helyszínen a Misetics Bálint vezette A Város Mindenkié nevezetű brigád, amely azonmód élőlánccal és mindenféle lármás tiltakozással megakadályozta a civilizációs igyekezetet. Mondani sem kell, az erdő rövid idő alatt visszanyerte rezervátumarculatát. (A CEU-diplomás Misetics jól ismert bajkeverő, sűrűn felbukkan liberális kíntornákon, a Fidesz-székház emlékezetes ostrománál is ott volt. Hívei szerint született ötletgazda, még azon is elmerengett, mi lenne, ha a fővárosi műjégpálya műemlék épületébe hajléktalanok költöztetnének. Nem véletlen, hogy Karácsony Gergely trónra lépésekor nyomban főtanácsadójává tette a tenyérbemászó ifjút.)
Az egész Terebesi-erdő-história csak azért érdekes, mert most, hogy az ábrándos tekintetű főpolgármester a kampány közeledtével sorra jelenti be az ő hervadhatatlan munkásságát igazoló Budapest-beruházásokat, az egzotikus skanzenről és torzonborz bennszülötteiről nagyokat hallgat. Pedig annak idején azt ígérte, egy új Margitsziget létesül majd az erdő helyén, csak figyeljünk erősen. Figyeltünk, de alighanem elkeveredtünk a bozótban.
