A Mandiner.hu rendszeresen szemlézi a szakmai elfekvőben heverő Havas Henrik extelevíziós – a „Tanár úr” – közösségi oldalát. Felkavaró diagnózisok. Összefüggéseket ne keressünk Tanár úr eszmefuttatásaiban. Az epeömlötteknél nincs logika. Tanár úr meggyőződése: ahhoz, hogy továbbra is a közbeszéd része legyen, minden posztjában fényeznie kell magát, a kormányzati szereplőkbe pedig okvetlenül bele kell rúgnia néhányat. Ami határozottan átjön: a szemüvegrágcsáló ember az idő múlásával tovább hülyült. Adódik persze a kérdés: miért kell minderről beszámolni? Nem elég, ha az ápolói látják? 

Kit érdekel egy lejárt szavatosságú ember, aki másról sem beszél, mint hogy mekkora császár volt ő a médiában, még az órát is hozzá állították. Akkor lett vége a szakmának, amikor kirúgták az ATV-ből. (Környezete szerint viszont csak púp volt a kollégák hátán, egyként lélegzett fel néző és szerkesztő, amikor végre kívülről csukta be a stúdió ajtaját.)

Részlet minapi beírásából: „Én annak idején azért lettem »sztár«, mert személyes voltam, magamat adtam, és hát persze Liptai Claudiával volt köztünk egy kémia. Szegény Balázs (Bodacz Balázs) egyedül van. Krug Emília mint nő nem is számít. Igazából nincs recept arra, hogy ki mitől jó, mert hát legyünk őszinték, rajtam kívül ki az, aki még őszintén beszélne magáról, az előítéleteiről, és képes nagyot váltani, mint én (…) Gyűlölöm az Orbán-rendszert, de ha önként eltakarodnak, képes vagyok megbocsátani.” Egy kommentelő Havas személyiségjegyeit sorolja: „Mindenből az alja: a dzsentrivilágból a pöffeszkedő úrhatnám, a proletárdiktatúrából az irigy proli, a libsiből a nyáladzó gőg.” Stimmel.

Borítókép: Havas Henrik - (Képernyőkép - YouTube)