A gépjárművek, az autózás, vagy utazás örök témát szolgáltat. A teljesség igénye nélkül a következő összeállításban szó lesz a közösségi autózásról, a Wundercar- és Uber-jelenségről, az autóvásárlás rögös útjáról, különböző átverésekről, arról, hogy milyen lehet a közlekedés 2050-ben, és még egy Zacher Gáborral készített interjú is bekerült a 2014-es autós összeállításunkba! A címek alatt ízelítő gyanánt egy kiragadott szövegrészt láthatnak a cikkekből, a linkekre kattintva pedig elolvashatják a teljes írást az adott témában.
Ebben a témakörben több írás is született, például a különböző trükkökről, a szervizkönyv hitelességéről, a külföldről való behozatalról, valamint az autókereskedők speciális világáról.
Autóeladási trükkök: hogyan ne vegyünk autót?
Minden ember olyan autót akar venni, amit egy óvatos, nyugdíjas bácsi vagy néni használt újkora óta, folyamatosan szervizelte, sosem érte egy karcolás sem, és évente mindössze háromezer kilométert futott. Na egy ilyen kocsira nagyjából annyi esélyünk van, mint arra, hogy a magyar futballválogatott tétmérkőzésen legyőzze Spanyolországot vagy Brazíliát. Hazánkban az éves átlag futásteljesítmény 15 ezer km körül alakul, de ha dízelben gondolkodunk, ennek a többszörösére kell számítanunk. Ezek után tulajdonképpen vicces, hogy a vásárlók zöme 10-12 éves autó esetén is olyan autót keres, ami alig 100 ezret futott, noha a reális elvárás 160-220 ezer kilométert jelent. A teljes cikket itt olvashatják el.
Szervizkönyv: inkább ne higgyünk a szemünknek!
– Mit tanácsolna egy vevőjelöltnek, akinek egy ígéretes autót kínálnak szervizkönyvvel?
– Mindenképpen vigyék el az autót egy márkaszervizbe. Ott 5-8 ezer forintért műszeresen átnézik a kocsit, rácsatlakoztatják a központi elektronikára, ahonnan kiolvasható a valós futásteljesítmény. Emellett utánanéznek a számítógépes adatbázisban az előtörténetének is, tehát kiderül, hogy a pecsétek igaziak-e, valamint fény derülhet az esetleges törésekre, javításokra is, hiszen ezeket nem szokták felvezetni a szervizfüzetbe. Ha a régi tulajdonos nem hajlandó erre a vizsgálatra, akkor az eleve gyanús, valamit takargat, azonban ha kereskedőtől akarunk vásárolni, akkor ott minimális esélyünk van ilyesmire. Ne higgyünk a kilométerórának és a szervizkönyvnek, mert adott esetben milliókat bukhatunk a vásárláson. Egy kis körültekintéssel és utánajárással sok gondtól és bosszankodástól kímélhetjük meg magunkat. – válaszolta egyik kérdésünkre Lovas Károly, a Magyar Autóklub főtitkárhelyettese. A teljes interjút itt olvashatják el.
Ha nem ért az autóhoz, figyelje az eladót!
A „minden hájjal megkent” típust tisztelem. Mert zseni, mert kereskedésre született. Ez a fajta képes eladni egy idős házaspárnak mondjuk egy 2,5 literes turbódízel Opel Omegát, noha a bácsi egy Suzuki Swiftet nézett ki magának. Mindent tud a telepen lévő összes autóról, vagy legalábbis úgy csinál, mintha tudná. Jó emberismerő, és csakis a vevőre koncentrál. Ez egészen addig tart, amíg receptorai révén megállapítja, hogy tényleg komoly érdeklődőkkel van-e dolga vagy csak hétvégi bámészkodókkal. Utóbbi esetben udvariasan lelép, majd újabb áldozatokat keres, mint egy vércse. A teljes cikket itt olvashatják el.
Autóbehozatal felesleges tortúra nélkül
Tévhit, hogy Nyugat-Európa legtöbb országában olcsóbbak a használt autók – azonos futásteljesítményt, évjáratot és állapot tekintve –, az utóbbi években a „hulladékokat” hozták be hozzánk 400 ezer kilométerről 120 ezerre visszatekerve és valamelyest gatyába rázva. Az viszont tény, hogy Németországban, Olaszországban, Ausztriában sokkal jobb az utak minősége, ami a futóművet és az egész karosszériát kíméli, emellett a tulajdonosok is jobban odafigyelnek a karbantartásra. Olaszországban rengeteg öreg Fiat Croma, Tempra, Tipo vagy Alfa Romeo 33, 75 szaladgál az utakon, hazánkban pedig ilyeneket már nem is igen látni. A teljes cikket itt olvashatják el.
Autó: kiszámoltuk, mennyibe kerül a fenntartása
A számok igencsak arcul csapják az embert, függetlenül attól, hogy új vagy régi autóról beszélünk. Ezek szerint ugyanis még a 9 éves H Astra esetében is évente 742 ezer forintot költ egy család az autózásra, ami havi lebontásban 62 ezer forintot jelent! A KSH legfrissebb adatai alapján hazánkban az összes megyét tekintve a nettó átlagkereset 153 ezer forint, két kereső felnőtt esetén 306 ezer. A teljes cikket itt olvashatják el.
A profitmentes közösségi autózás nem ütközik jogi problémákba Magyarországon, azonban az Uber és a Wundercar már átlépett egy bizonyos határt, mert egyértelműen az a célja, hogy kijátssza a joghézagokat.
Hopp vagy kopp? – A telekocsizás rejtelmei
Úgy tűnik, a rendszer jól működik, autótulajdonos és utas is jól jár. Járulékos haszonként pedig sokkal kevesebb káros anyag jut a levegőbe, ha egy autóban négyen-öten ülnek, mintha mindenki egyedül vezetné a saját gépkocsiját. A telekocsi rendszer megbízhatóságáról és érdekességeiről Imre Loránd Balázzsal beszélgettünk, az AutoHop PR-vezetőjével. A teljes cikket itt olvashatják el.
Wundercar, Uber: hamarosan véget érhet az illegális fuvarozás
„A sofőrök barátságos magánemberek saját autóval, akik másokat fuvaroznak egy városon belül. A vendég az applikáción keresztül rendezi a fuvardíjat.” Tehát teljesen egyértelmű, itt fuvardíjról beszélnek, ráadásul nem is készpénzben, hanem egy speciális applikáción keresztül, úgynevezett PayPal-rendszerben fizethet az ügyfél, és a teljes összeg Hamburgba érkezik (a cég tehát Magyarországon végez tevékenységet, de itt nincs bejegyezve, nem is adózik, és panasz esetén is nehézkes utolérni), ahol leszedik a sápot (20 százalék), majd a többit visszautalják a sofőrnek. A teljes cikket itt olvashatják el.
Észnél kell lennünk, ha akciós gumit szeretnénk vásárolni az autóhoz, ugyanis ezek a kedvező árú termékek gyakran túltároltak, azaz már legyártották őket 2-3 évvel ezelőtt. Az autógyárak hivatalos fogyasztási adatait sem szabad komolyan venni, inkább a tulajdonosok beszámolóinak higgyünk!
Az akciós gumiabroncsok évekig állnak a napon
Spórolós nemzet vagyunk, főleg, ha olyan dolgokat kell vásárolnunk, amiket valamiért nem tartunk fontosnak. Az autógumi sajnos pont ebbe a kategóriába tartozik. Sokan azt gondolják, teljesen mindegy, milyen gumiköpeny van a keréken, legfeljebb egy kicsit nyikorog kanyarodáskor, meg autópályán olyan zajos, hogy egymás hangját is alig hallani tőle. Az autósok nagy része olcsó, akciós abroncsokat vásárol, amelyek gyaníthatóan évek óta valamelyik telephelyen porosodtak és szikkadtak a napon. Emiatt viszont sokkal gyengébb tapadási tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a gyárból frissen kikerült, középkategóriás abroncsok. A teljes cikket itt olvashatják el.
Fogyasztás: átverik a vásárlókat az autógyárak
A NEDC teszt mindössze 1180 másodpercig tart, ami idő alatt összesen 11 023 métert, tehát alig 11 kilométert futtatják a mérőpadon az aktuális járművet, aztán a mért adatokat felszorozzák a 100 kilométeres távnak megfelelően. Már ez is komoly pontatlanságokat eredményez, azonban nem árt tudni, hogy a mérés során a sebességváltások a következőképpen alakulnak: a rendszer kettesbe 15, hármasba 35, négyesbe 50, ötösbe 70, hatosba pedig 100 km/h-nál teszi a váltót, ami kétségkívül takarékos megoldás, de a mindennapi élethez és a forgalmi körülményekhez nem sok köze van. A teljes cikket itt olvashatják el.
Gondolták volna, hogy az autótolvajok nemcsak a fiatal kocsikat, hanem a 10-15 éves verdákat is a célkeresztjükben tartják? Emellett időutazunk 2050-be, amikor teljesen máshogy fog kinézni a közlekedés, mint manapság, és beszélgetünk Zacher Gáborral az alkoholszondákról, az ittas vezetésről, valamint a drogos befolyásoltságról.
Suzuki, a mi autónk – a tolvajok szerint is
Sajnos még mindig él az a közhiedelem, hogy a tolvajok nyilván a nagy értékű új autókra utaznak, pedig ez az üzletág a 2000-es éveket követően folyamatosan a kisebb kockázatot jelentő kis- és középkategóriás kocsik felé orientálódott. Jellemzően pillanatok alatt szétkapják a négykerekűt egy műhelyben, aztán alkatrészként értékesítik őket a feketepiacon. Az orgazdák ráadásul nem is belföldön adják el az alkatrészeket, hanem kelet-európai, balkáni, közel-keleti országokban és a volt Szovjetunió utódállamainak a területén. A teljes cikket itt olvashatják el.
Milyen lesz a közlekedés 2050-ben?
A japán autógyár fejlesztői szerint néhány évtized múlva mindenkinek lesz saját kocsija, mely napelemmel, üzemanyagcellával, valamint kiváló hatásfokú akkumulátor-rendszerrel fog üzemelni. Ezek az autók képesek lesznek önmagukat irányítani, s közben kommunikálnak az autópályán haladó többi gépjárművel.
Mikor autónkkal elérjük a város határát, hatalmas parkolóba jutunk, ahol leállítjuk a kocsit, mely a parkolóhely betonjába épített, az elektromágneses indukció elvén működő rendszer segítségével egyből elkezdi feltölteni az akkumulátort – azaz nem kell bedugnunk semmit az autóba. A városban tehát nem a saját autónkkal közlekedünk, a parkolóban – tenyérlenyomatunk azonosítását követően – bérelhetünk kétüléses autót, vagy akár rollert, gördeszkát, wingletet. Természetesen mindegyik közlekedési eszközt elektromotor hajtja. A teljes cikket itt olvashatják el.
Zacher Gábor szerint ki lehet szűrni az ügyeskedőket
– Ezek szerint ki lehet szűrni azt a hazugságot is, ha valaki azt mondja például, hogy „a baleset után ijedtemben meghúztam a kesztyűtartóban lévő vodkásüveget”, nemde? – kérdeztük Zacher Gábort.
– Így van, ez mostanában népszerű hivatkozási alap, sőt sok vidéki ügyvédi iroda már eleve ezzel az ötlettel hirdeti magát, hiszen így megmaradhat a jogosítvány. De az előbb említett módszerrel meg lehet állapítani, hogy az alkoholfogyasztás a baleset előtt vagy után történt. Nem mindig szoktak igazat mondani az emberek. Visszatérve a szondára, elég megbízható eredményt ad; arra is vannak jó visszaszámolási módszerek és képletek, de úgy gondolom – és ez abszolút a saját szakmai véleményem –, hogy én jobban szeretek véralkohollal dolgozni, mint kilélegzett levegőalkohollal. A teljes interjút itt olvashatják el.
