Bauer Sándor – aki felgyújtotta magát tiltakozásul a szovjet megszállás ellen

Bauer Sándor önfeláldozó tette nemcsak egy tragikus sorsú kamasz fiú története, hanem a kelet-európai diktatúrák elleni kétségbeesett tiltakozás egyik megrázó példája is. Bauer Sándor, a mindössze tizenhét éves fiú 1969. január 20-án a budapesti Nemzeti Múzeum kertjében felgyújtotta magát tiltakozásul a szovjet megszállás ellen.

Bauer Sándor (középen) barátaival és kutyájával. Forrás. ÁBTL

Az önégetésre a legismertebb példa Jan Palach cseh egyetemista esete, aki 1969 januárjában Prágában gyújtotta fel magát a szovjet megszállás ellen tiltakozva, kiállva a prágai tavaszért, amelyet a szovjet tankok tiportak el 1968. augusztus 21-én. Bauer Sándor is az ő példáját követte. 

Bauer Sándor (középen) barátaival és kutyájával Forrás: ÁBTL

Bauer Sándor életét áldozta a szabadságért

Ezek a tettek a reménytelenség és az elkeseredés jelei voltak, ugyanakkor tudatos politikai üzenetet is hordoztak: felrázni a társadalmat. Bauer Sándor egy budapesti munkáscsaládban nőtt fel, barátaival együtt töltötte szabadidejét, zenét hallgattak magnóról, beszélgettek. Kortársai közül kiemelkedett műveltségével és érdeklődésével. Gyermekkorában átélte az 1956-os forradalom következményeit: házukat szovjet tankok lőtték szét, ami mélyen beivódott emlékezetébe, és meghatározta politikai gondolkodását.

Meggyőződése volt, hogy Magyarország szovjet megszállása elfogadhatatlan. Úgy gondolta, hogy a közép-európai országoknak függetlennek kell lenniük, és elutasította a fennálló rendszert. Jan Palach példája megerősítette abban, hogy radikális eszközzel kell tiltakoznia.

Döntését titokban tartotta, még legközelebbi barátai sem tudtak róla. Halála előtt több búcsúlevelet írt, amelyekben világosan megfogalmazta indítékait. Az osztálytársainak írt levelében így fogalmazott:

„Mindenkit üdvözlök az osztályban. Minden diákot és tanárt. Azt üzenem, eszme nélkül nem él, csak létezik az ember. Harcoljatok úgy, ahogy azt tanácsoltam. Tűzhalált halok, akárcsak az a csehszlovák fiatal, aki 19-én gyújtotta fel magát. Így tiltakozva az orosz megszállás ellen.”

Bauer Sándor igazolványképe Forrás: ÁBTL

Bauer Sándor a Múzeumkertben hajtotta végre tettét

1969. január 20-án Bauer Sándor benzinnel lelocsolta magát Budapesten a Múzeumkertben, testére éghető anyagokat tekert, majd két magyar zászlóval a kezében lángra lobbantotta magát. A jelenlévők közül többen megpróbáltak segíteni rajta, de súlyos sérülései miatt három nappal később meghalt. Utolsó megszólalásaiban is hangsúlyozta: tettét a hazaszeretet és a szovjet megszállás elleni tiltakozás motiválta. A hatóságok igyekeztek eltitkolni az eset valódi jelentését, öngyilkosságként állították be, politikai okait elhallgatták. Családját és barátait megfigyelték, kihallgatták. Bauer Sándor története csak a rendszerváltás után kerülhetett nyilvánosságra.

Bauer Sándor önégetése a Népszabadságban. Forrás: Arcanum

Tette egyszerre volt kétségbeesett és tudatos politikai kiállás: egy fiatalember végső áldozata azért, hogy felhívja a figyelmet a szabadság hiányára és a megszállás igazságtalanságára.

Bauer Sándor:

1. a  diktatúra elleni végső tiltakozás szimbóluma,

2. tette a társadalom felrázására irányuló tudatos cselekedet volt,

3. és személye a magyar ellenállás egyik fontos jelképévé vált.