Rujm el -Hiri, az izraeli Stonehenge

Egy új kutatás alapjaiban rajzolja át Rujm el-Hiri értelmezését. A Golán-fennsíkon azonosított kőkörök hálózata azt mutatja, hogy a híres lelőhely nem elszigetelt jelenség, hanem egy kiterjedt, összetett kultikus rendszer része.

Rujm el-Hiri rejtélyes kőépítménye Fotó: Wikimedia Commons

Rujm el-Hiri nem az egyetlen

A kutatók szerint Rujm el-Hiri nem egyedi emlékmű, hanem egy szélesebb körű kőépítészeti hagyomány legösszetettebb példája. A tanulmány több mint harminc nagyméretű bazaltképződményt azonosít a lelőhely mintegy 25 kilométeres körzetében, köztük számos korábban ismeretlen struktúrát.

A rejtélyes stuktúra funkciójára nincs egyértelmű magyarázat   Fotó: Archeology News

A kutatás szerint ezek a leletek eddig főként módszertani okokból maradtak rejtve. A hagyományos földmérési technikák nem tették lehetővé az ilyen finom, részben leromlott jelenségek felismerését.

Az új módszerek új képet adnak

A vizsgálat integrált megközelítést alkalmazott. A kutatók nagy felbontású műholdképeket, geofizikai modellezést és térbeli elemzést kombináltak. Ezzel egységes építészeti mintázatot azonosítottak. 

A szerkezetek masszív bazaltfalakból épültek. 

Gyakran koncentrikus körökbe rendeződnek, amelyeket belső falak és sugárirányú elemek tagolnak. Ez a visszatérő szerkezet közös építési logikát jelez, és egységes kulturális hagyományra utal.

A kőkörök rendszert alkotnak

Rujm el-Hiri egy központi kőhalomból és több koncentrikus gyűrűből áll, átmérője meghaladja a 150 métert. Funkcióját régóta vitatják. Felmerült temetkezési, rituális, védelmi és csillagászati értelmezés is.

Egy rekonstrukciós vázlat arról, hogy milyen lehetett eredetileg a kőkör   Fotó: Tha Ancient Connection

Az új eredmények azonban más irányba mutatnak. 

A kutatók kimutatták, hogy a Golán-fennsíkon és környékén sűrű hálózatban helyezkednek el hasonló struktúrák. 

A műholdas adatok 2004 és 2024 közötti elemzése több olyan objektumot tárt fel, amelyek rosszul őrződtek meg vagy későbbi földhasználat miatt részben eltűntek. A körök mérete jelentős szórást mutat. Egyesek 15 és 75 méter közötti átmérőjűek. Sok esetben belső tagolás és koncentrikus elrendezés figyelhető meg.

Tájhasználat és gazdasági összefüggések

A lelőhelyek nem véletlenszerűen helyezkednek el. Többnyire enyhén lejtős területeken, fennsíkokon vagy vízközeli helyeken találhatók. Ez tudatos tervezésre utal. A struktúrák gyakran jelennek meg dolmenek, halmok és mezőfalak közelében. Ez arra utal, hogy egy összetett kulturális táj részei voltak. A közösségek valószínűleg rituális, területi és gazdasági célokra egyaránt használták őket.

Rujm-el Hiri a Googel Earth felvételén   Fotó: Google Earth

A kutatás újraértékeli a csillagászati igazodásra vonatkozó korábbi elképzeléseket. A geofizikai és paleomágneses adatok szerint a térség lassú tektonikus elforduláson ment keresztül. Ez azt jelenti, hogy a mai tájolás nem feltétlenül egyezik az eredetivel. A korábbi, égitestekhez igazított értelmezések így bizonytalanná válnak, és óvatosabb megközelítést igényelnek.

Rujm el-Hiri új helye a történelemben

A kutatás legfontosabb hozadéka szemléletváltás. Rujm el-Hiri többé nem tekinthető elszigetelt jelenségnek. A lelőhely egy kiterjedt, protohistóriai építészeti hagyomány központi eleme lehet Levante déli részén. A kőkörök egy olyan társadalmi rendszer részei lehettek, amelyben a mezőgazdaság, az állattartás és a szimbolikus gyakorlatok szorosan összekapcsolódtak.

Még a prehistorikus építmény kora sincs pontosan tisztázva   Fotó: Time of Israel

A kronológia továbbra sem teljesen tisztázott. A kutatók további vizsgálatokat sürgetnek, hogy pontosabb időrendet állítsanak fel, és jobban megértsék az egyes struktúrák funkcióit.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.