A számos talajban és kőzetben megtalálható arzén különféle kémiai folyamatok hatására kioldódhat, a talajvízbe kerülve súlyos egészségügyi hatásokat okozhat. A hosszú távú kitettség bőrkárosodáshoz és rákhoz vezethet. Az arzén egészségkárosító hatásáról régóta tud az ember. A legismertebb arzénmérgezés Napóleon nevéhez fűződik. A francia tábornok halálát hol gyomordaganattal, hol veseelégtelenséggel magyarázzák, sokak azonban arra esküsznek, hogy a császárt angol ügynökök arzénnal mérgezték meg.
Az arzénnal kapcsolatban azt sem szabad elfelejteni, hogy gyógyszerként is alkalmazták. A német Paul Ehrlich – 1908-ban orvosi Nobel-díjat kapott – jött rá arra, hogy az egyik arzéntartalmú festék elpusztítja a baktériumot. 1910-ben vezették be az általa felfedezett első szintetikus gyógyszernek is tekintett szert, a Salvarsant. (A szakma szerint ez az első ismert antibiotikum.)
A kutatók korábban számos olyan helyszínt találtak, ahol magas volt a talajvíz arzéntartalma – ilyen Banglades, Argentína és Vietnam több régiója –, de a világ zöméről nincsenek információk.
A svájci környezettudós, Joel Podgorski és a szintén svájci hidrológus, Michael Berg tucatnyi környezeti tényezőn alapuló globális kockázati térképet készített: a hőmérséklettől, a csapadéktól, a talajok korától a pH-ig mindent elemeztek. Nyolcvan korábbi tanulmány megállapításait is beépítve számítógépes szimulációval kiszámolták, hogy egy adott területen milyen eséllyel lehet arzénos a talajvíz. A kevéssé feltárt régiók közül Kazahsztánt és Mongóliát, a Szahara körüli országokat, valamint az Északi-sarkon túli területeket találták magas kockázatúnak.
A tiltás ellenére sokan isznak szennyezett vizet Indiában
Fotó: Europress / AFP
Érdekesség, hogy az Egyesült Államokban több mint egymillió vidéki lakos élhet arzénnal szennyezett területen. Hazánkban a víz arzéntartalma elsősorban a Dél-Alföldön haladja meg a 10 μg/literes európai küszöbértéket. A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint amíg 2013-ban a magyarországi vízszolgáltatás 84 százaléka minősült megfelelőnek az arzéntartalom szempontjából, 2017-ben már a 95 százaléka.
