Amikor a Tour de France majdnem megszűnt: az 1904-es káosz története

1904-ben, a másodszor megrendezett Tour de France a sport dicsősége helyett az erőszak, a csalás és a szabotázs krónikájává vált. A francia kerékpáros körverseny hősi küzdelem helyett botrányba fulladt, amely kis híján a Tour végét jelentette. A versenyzők nemcsak egymással, hanem a nézőkkel, a szabályokkal és olykor a józan ésszel is szembehelyezkedtek.

Forrás: Múlt-kor2025. 07. 02. 19:47
Az 1904-es verseny a botrányok mezőnye volt Fotó: We Love Cycling
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A második verseny, ami majdnem az utolsó lett

1904 nyarán Franciaország sporttörténetének egyik legsötétebb fejezete íródott. A Tour de France második szezonja, amely az emberi kitartás ünnepe lehetett volna, botrányba fulladt. A szabotázs, a fizikai támadások, a csalás és az összeesküvések teljesen átírták a verseny menetét. A pálya az előző évhez hasonlóan hat, kimerítő szakaszból állt, összesen több mint 2400 kilométeren keresztül. 

                                 Botrányok és erőszak kísérte az 1904-es Tour de France-t                                                    Fotó: Topend Sports

A korabeli kerékpárok váltó nélkül, földutakon, több mint 18 órás etapokban haladtak. A versenyzőknek nemcsak a fizikai megpróbáltatásokkal, de az ellenséges közeggel is meg kellett küzdeniük.

Erőszak és szabotázs minden szakaszon

Már az első szakaszon kitört a káosz. Maurice Garin, az előző év bajnoka és az azévi favorit, Lucien Pothier társaságában vezetett, amikor az éjszaka közepén maszkos támadók csaptak le rájuk. Ennek ellenére elsőként és másodikként értek célba – ezzel csak tovább szították az indulatokat. A második szakasz, Saint-Étienne közelében, a Tour történetének egyik legszégyenletesebb pillanatát hozta. Körülbelül kétszáz fős tömeg akadályozta a mezőnyt, hogy előnyhöz juttassa a helyi kedvencet. Garin könnyebben megsérült, más versenyzők törött ujjakkal fejezték be a napot. 

Jócskán kijutott a botrányokból az 1904-es versenyen     Fotó: WBUR

A szervezők csak figyelmeztető lövésekkel tudták szétoszlatni a tömeget. 

Ekkor meg az útra szögeket és üvegeket szórtak, hogy szabotálják a versenyt. A harmadik szakaszban, Nîmes-ben, újabb támadások történtek. Egy korábban kizárt versenyző szülővárosában a nézők kövekkel dobálták meg a mezőnyt és barikádokat emeltek. A támadásokat a versenyzők kerékpárjainak megrongálása kísérte.

Vonatra szálltak, autókban pihentek

A legnagyobb botrány azonban nem a nyílt erőszak, hanem a szervezett csalás volt. Több versenyzőt azzal vádoltak, hogy autóval kísérték és segítették őket. Egyesek vonatokra kapaszkodtak fel a nehéz szakaszokon, mások az út menti kocsikban pihentek. 

Olyan kerékpárosok is felbukkantak, akik nem versenyeztek, csak tempót diktáltak és illegálisan segítettek. 

Az éjszakai sötétség és a laza ellenőrzés lehetőséget adott arra, hogy a versenyzők levágjanak hosszú szakaszokat így előnyhöz jutva. Sokan több tucat kilométert autókon tettek meg, teljesen figyelmen kívül hagyva a verseny szellemét. Mégis, a közönség gyakran ünnepelte őket, a szabályszegést pedig romantikus lázadásként értelmezték.

Példátlan eltiltások és a váratlan győztes

Párizsban Maurice Garint kétszeres bajnokként ünnepelték. Az első szakasztól kezdve vezetett, és úgy tűnt, újra diadalmaskodik. A diadala azonban rövid életű volt. A Francia Kerékpáros Szövetség hónapokkal később példátlan vizsgálatot indított.

Maurice Garin (centre), winner of the one-day professional bicycle race from Paris to Roubaix, circa April 1898.  (Photo by Popperfoto/Getty Images)
Példátlan vizsgálat indult az 1904-rs verseny után     Fotó: Popperfoto / Popperfoto

Több tucat tanúvallomás alapján kizárták az első négy helyezettet és minden szakaszgyőztest. Összesen 29 versenyzőt szankcionáltak. A döntések okait soha nem hozták nyilvánosságra, tovább növelve a verseny körüli misztikumot. Végül a mindössze 19 éves Henri Cornet-t nevezték ki győztesnek – ezzel ő lett a Tour történetének legfiatalabb bajnoka.

A Tour majdnem véget ért

A botrány olyan súlyos volt, hogy Henri Desgrange, a Tour alapítója komolyan elgondolkodott a verseny megszüntetésén. Úgy érezte, a Tour kicsúszott a kezéből. A csalások és az erőszak elhomályosították az eredeti célokat. Hosszas vívódás után úgy döntött, hogy 1905-ben új szabályokkal indítja újra a versenyt: eltörölték a stopperes időmérést, és pontrendszert vezettek be, hogy megnehezítsék a csalást. Az 1904-es verseny a kerékpársport hőskorának vadságát és ellentmondásait tükrözte. 

Maurice Garin, az első Tour de France győztese (A második Tour de France-on is ő ért célba elsőként, de kizárták, mert a táv egy részét vonaton tette meg.)   Fotó: Wikimedia Commons

A sportérték és a szenvedély még nem vált el egymástól. 

A Tour történetének e legsötétebb fejezete azonban hozzájárult ahhoz, hogy a verseny megerősödjön és fejlődjön. 

Több mint száz év telt el azóta, de az 1904-es Tour de France emléke máig élénken él a sport világában. Nemcsak botrányai miatt, hanem azért is, mert rávilágított a szabályok, a tisztesség és a szervezettség fontosságára. Ez a botrányos verseny tette lehetővé, hogy a Tour – tanulva hibáiból – fejlődjön, és a világ egyik legnagyobb sporteseményévé váljon. 

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak. 



 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.