Térségi Made in Hungary-stratégiák

Akciókkal elérhető, hogy egy-egy terméket egyszer megvásároljanak, de hogy másodszor is megvegyék, ahhoz két sajátosságnak tartósan érvényesülnie kell: legyen jó és olcsó. Noha ez magától értetődik, a megvalósítás mégis igen nehéz feladatokat rejt magában. Korábban úgy tudtuk, ezek olyan viszonylagos jellemzők, amelyek szorosan összefüggnek: jó a termék, ha a minőségi kategóriájában versenyképes ára van. Kelet-Közép-Európában ez kicsit azt is jelentette, hogy mindent el lehet adni, ha elég olcsón kínáljuk. Ami persze nem igazi öröm, hiszen a munka leértékelésének nem túl kecsegtető perspektívája ez. Tény viszont, hogy ha mégis csak eladható a termék, akkor működnek a vállalatok, stabilak a munkahelyek.A hazai termék munkahelyvédő jellege valós volt, mára azonban már féligazsággá zsugorodott. Igaz maradt, de csak bizonyos minőségi foktól fölfelé. Az alatt nemigen veszik az árut a honpolgárok, még ha gyámolítani szeretnék is a helybéli ipart. Ez a „bizonyos színvonal” pedig nem alacsonyan húzódik, a technikai fejlődés és a piaci verseny kettős felhajtó ereje pedig még emeli is egyre. Ilyen feltételek mellett kell a Made in Hungary-stratégia rangját úgy erősíteni, hogy az a magyar termékek megbízható ajánlója lehessen. Nagyon fontos ez, mert ma is azoknak van igazuk, akik azt vallják: a jó bornak is kell a cégér.A „jó és olcsó” gazdasági megfelelője a „minőség és termelékenység”, amelyek gondozása az innováció eszköztárát igényli. A magyar iparnak ezekkel kell olyan versenyhelyzetbe kerülnie, hogy sikeres lehessen a világpiacon. Azoknak sikerül ez, kiknek – a termékek és technológiák megújítása terén egyaránt – az innováció a napi értékteremtő tevékenységük szerves részévé vált.A „globalitás” adottságával szemben a világon sokfelé, kiváltképp pedig az Európai Unióban sikerrel állítják párba a „lokalitás” lehetőségeit. Nem véletlen az, hogy a versengő világban olyan nagy szerepet szán az unió a régiók fejlődésének, és erőteljesen támogatja. A helyi adottságok, gazdasági lehetőségek, a térség múltjában gyökerező társadalmi, emberi sajátosságok, ha felismerjük és felhasználjuk ezeket, az innováció olyan táptalajául szolgálhatnak, amelyben a vállalkozói szellem sikeresélye megsokszorozódik.A felismerés már jó úton halad, és a felhasználás is megkezdődött, igéretes példák vannak. Ilyen Pest és Bács-Kiskun megye „Tudásrégió” projektje, amely átfogó társadalmi, gazdasági, oktatási és egészségügyi programjában célul tűzte ki egy technológia fejlesztési övezet létrehozását. Számos megyében készülnek „intelligens régió”, tudásrégió koncepciók és konkrét akciótervek. Kecskemét központtal elindult egy átfogó, a körzet anyagi, szellemi erőforrásait a fejlődés érdekében integráló „Technopolis” program, az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ országos hálózat kialakításán dolgozik, és csak az olvasó ideje kímélésének szándéka akadályozza meg egy sor technológiai központ, ipari park megnevezését, ahol az innováció intézményes támogatásán, infrastruktúrájának fejlesztésén dolgoznak. Ez a tevékenység olyan feltételrendszer létrehozására irányul, amely szinte közvetlenül és azonnal véd meg és létesít munkahelyeket, sokoldalú innovációcentrikus szolgáltatásaival növeli a termelékenységet, de nem a bérköltség leszorításával, hanem a hatékonyság emelésével. A lokális kezdeményezés és a tudatos állami szerepvállalás biztató színterei ezek, ahonnan versenyképes, magas színvonalú termékek kiáramlására számíthatunk – Made in Hungary jelzéssel.Ezt a feliratot magyarok is olvassák, és jó ha tudják, hogy valahányszor ilyen terméket tesznek a valóságos vagy képzeletbeli vásárlókosarukba, magyarországi munkahelyeket erősítenek. Ahhoz pedig, hogy ezt magától értetődően, jó érzéssel tehessék, elengedhetetlen az, hogy sok, a többi termékkel egyenrangú és nem drágább, Made in Hungary jelzésű „portéka” legyen. A szerző a Magyar Innovációs Szövetség regionális alelnöke