Rejtélyek a Meixner iskola körül

Mostanában megszaporodtak a sajtóban a Fővárosi Közigazgatási Hivatalt bíráló cikkek, nyilatkozatok. A tudósítások nagy része úgy állítja be a történteket (tisztelet a kivételnek), mintha Grespik László hivatalvezető minden előzmény nélkül, pillanatnyi szeszélyből vagy erőfitogtatásból hozta volna döntését. A döntést, mely a Meixner iskola jogi létét megkérdőjelezi. A sajtó nagy részében leegyszerűsítik a tényeket, valahogy így: van tehát egy gonosz hivatalvezető, aki minden jónak ellensége, másfelől van egy jó szándékú alapítvány, amely mindenáron iskolát szeretne mindannyiunk legnagyobb örömére, de ebben a hivatalvezető meg akarja akadályozni. Ennek az írásnak nem célja, hogy megvédje a hivatalvezetőt, de célja, hogy az egyoldalú beállítást árnyalja, esetleg megváltoztassa.Sokszor nem az a legfontosabb, amiről sokat beszélnek, hanem az, amiről leginkább hallgatnak. Nézzük, mi az, amiről ebben az ügyben leginkább hallgatnak.Hallgatnak arról, hogy a „Meixner” helyén volt egy jól működő intézmény, amely éveken keresztül hatékonyan alkalmazta a Meixner-módszert, a Tóth István Általános Iskola. Nem volt sem szakmai, sem erkölcsi, sem gazdasági indoka a megszüntetésnek. A Tóth István százszázalékosan kihasznált, gyerekek és szülők körében egyaránt kedvelt intézmény volt.Most sokakat csak az érdekel, hogy mi lesz az alapítványi iskolába járó gyerekekkel, de korábban csak keveseket érdekelt, hogy mi lesz azokkal a gyerekekkel, akik nem kívánnak alapítványi intézménybe járni. Tavasszal a 180 érintett gyerek szülői közül 150-en nyilatkoztak úgy, hogy nem akarják az alapítványi formát. Hallgatnak arról, hogy hány gyereket vittek el az alapítvány miatt az iskolából, számuk máig tisztázatlan, mert hiteles adatokat eddig nem adott az alapítvány. Az tény, hogy egy egész osztályt Újpestre „költöztettek” tanító nénistől – köszönet ezért az ottani vezetőknek, akik megértették a helyzetet, és humánusan, a gyerekek érdekeit nézve döntöttek. A sajtóhíradások hallgatnak arról is, miért kellett elbocsátani a teljes tantestületet, huszonnégy kiváló pedagógust, hogy helyet csináljanak az alapítványnak. Hallgatnak arról, hogy a tavasz folyamán több mint tíz esetben névtelen telefonhívással fenyegettek olyan szülőket és pedagógusokat, akik ellenezték az intézmény alapítványi kézbe adását.Sokan pártpolitikai harcként kívánják a Meixner-ügyet beállítani. Ezzel kapcsolatban megkérdezhetjük: mégis mi az, ami a teljesen eltérő ideológiát valló pártok (Fidesz, MDNP, FKGP, MIÉP, SZDSZ, MSZMP) helyi képviselőit ebben az ügyben egyetértésre juttatta az MSZP-frakció ellenében? A válasz: nem az ideológia, hanem szakmai és erkölcsi okok.De azt sem tudni, hogy miért nem kezdhetett az alapítványi iskola egy üres épületben, hogy az alapítvány kuratóriumának képviselője, Damó Eszter miért hamisította Meixner Ildikó nemzetközileg elismert szakember aláírását olyan iraton, amely az iskola létrehozásával kapcsolatos. Ma már szinte a feledés homályába vész, hogy kezdetben két alapítvány volt (Meixner-módszer Alapítvány és Meixner Alapítvány), amely alkalmas volt arra, hogy megtévessze a szülőket, a képviselő-testületet. A kerület felelős MSZP-s vezetői a mai napig nem nyilatkoztak arról, hogy tudtak-e a két alapítványról vagy sem. Az alapítvány tevékenysége tehát kezdettől fogva tisztázatlan volt.Akkor mi lehet a háttérben? Mi lehet az oka annak, hogy az MSZP ennyire véd egy alapítványt a kerület saját iskolája ellenében?Az ügyet a sajátos XV. kerületi ingatlaneladásokkal lehet magyarázni. A kerületi ingatlanokkal három szinten foglalkoznak. A tulajdonosi bizottságban – ennek elnöke az MSZP frakcióvezetője; a képviselő-testületben – szintén MSZP-s többséggel és az önkormányzati Palota Holding Rt.-ben. Ez utóbbiról tudnunk kell, hogy a vezérigazgatója és a főmérnöke is kerületi MSZP-s képviselő. Az rt. igazi régi „szocialista üzem”, aminek lényege az, hogy állandóan veszteséges: például tavaly kapott 420 millió forintos támogatást a kerület lakosainak pénzéből, hogy életben maradhasson.Milyen módon függ mindez öszsze a volt Tóth István iskolával és a jelenlegi Meixnerrel? Nagyon egyszerűen. Magyarországon a nagy állami és önkormányzati vagyonokat már privatizálták. Most a kisebb tételeken van sor. A módszer egyszerű: be kell juttatni egy ingatlanba a jó barátot bérlőként, majd eladni neki, lehetőleg a valós ár töredékéért, mert a bérlőnek elővásárlási joga van. Hasonló történt a nyáron a kerületi Kozák téri iskola épületével; a könyv szerinti értékének 40 százalékáért szerezte meg egy alapítvány.Visszatérve a Meixnerre: tavaszszal fölvetődött, hogy az alapítvány egyes tanárai kapcsolatban állhatnak a szcientológiai egyházzal. Az önkormányzati iskoláért küzdő szülők szerint ezt egy internetes hirdetés bizonyítja, amely az alapítványi iskola jelenlegi igazgatójától eredhet, és címként azt a nyáron megszüntetett, XV. kerületi intézményt jelölte meg – a Kozák téren (!)–, amely otthont adott az elhíresült KÉK szcientológiai alapítványi iskolának. Érdekes egybeesés.A tavasz folyamán az is fölmerült, hogy a kerületben a szcientológiai egyháznak erős kapcsolatai épültek ki, erre példa volt a KÉK iskola botránya. A kerületi ellenzék nyílt levélben kérte a polgármestert, hogy határolódjon el a szcientológiai egyháztól, aki erre nem volt hajlandó. Hogy van-e valamilyen kapcsolat a polgármester és pártja, az MSZP és a szcientológusok között kerületi szinten, azt teljes bizonyossággal senki nem tudja.De az mégis elgondolkodtató, hogy a polgármester környezetében található az az Antal Józsefné, aki a fentebb említett Palota Holding Rt. gazdasági igazgatója és közismert szcientológus is egyben. A tények, a nevek a Horn Gyulával köztudomásúan baráti kapcsolatokat ápoló Veér András pszichiáter Magyarország a szcientológia (pók)hálójában című művének 131–133., 231. és 235. oldaláról származnak. Lehet persze, hogy ezek a tények véletlen egybeesések, ezért az olvasóra vár a következtetések levonása.A sajtó nagy része ellenben minderről nem kíván tudomást venni, tartja magát a jól bevált manipulációhoz vagy elhallgatáshoz.Az egész üggyel kapcsolatban elmondhatjuk: két érdek feszül egymásnak, két jogi álláspontként megjelenítve, amelyben csak a tudatos manipuláció eredménye lehet az, ha Grespik Lászlót az alapítványi iskolába járó gyerekekkel állítják szembe. Ugyanilyen tudatos manipuláció lehetne, ha egy polgári lap – mondjuk – Hajdu László MSZP-s polgármestert állítaná szembe a Tóth Istvánból elüldözött gyerekekkel és pedagógusokkal.Tanulságos olvasmány az ombudsmannak ebben az ügyben készült jelentése. Gönczöl Katalin utolsó soraiban azt tanácsolja Grespik Lászlónak: jó lenne, ha a jogi érvek mellett tekintettel lenne az alapítványi iskolába járó gyerekekre is. Egyet is érthetünk vele, de jobb lett volna, ha korábban a Tóth István iskola megszüntetésekor a kerületi MSZP-frakciónak is ezt tanácsolta volna.