„Velünk az ország”

A jóravaló baloldali manapság úgy néz ki, mintha egy Villon-versből lépne elő, a prostituáltak sárga sálja köré még egy kötelet is teker, kész Haláltánc-ballada, ezt fordítsa le szegény Faludy György valamely érthető nyelvre. Vitustáncot jár az idiotizmus baloldali körökben, érzékenységükben mindent magukra aggatnak, s ténferegnek a városban, megannyi szabad madárijesztő. Állítólag kollektív öngyilkosságra biztatja őket Kövér László, de ők megmutatják neki, hogy nem félnek, még kötéllel a nyakukban sem, egyedül a kokárdától rettegnek, mint a vámpír a fokhagymától. Érdekes, bőröndöt nem hurcolásznak magukkal, pedig azt is javasolták nekik, hogy költözzenek el békésebb tájakra, igaz, ilyesmit a sajátjaik szoktak indítványozni, különben is, kofferrel a kézben nehéz öklöt rázni. Dühöngéseik közben ritmikusan mormolják maguk elé a biztató varázsigét: Velünk az ország!
Most használjuk a fantáziánkat, s képzeljük el, mi történne, ha valamely véletlen folytán a Fidesz szlogenje lenne a Velünk az ország! jelmondat. Botrány lenne, honfitársaim, ricsajos, vérgőzös botrány Záhonytól Szentgotthárdig, sőt tovább. Kezdődne azzal, hogy egy művelt MSZP-s rájönne, ez a mondat szerepel már Homérosznál, aztán az Újszövetségben, de ha azokban nem is, több szocialista realista fejlődésregényben okvetlenül, s a Fidesz elorozta, ellopta a drága, szép szavakat, és senkinek nem fizet jogdíjat érte. Ám ez még csak a botrány első eleme lenne, amolyan botrányocska, alig érne meg két-három címlapot és ugyanannyi vezércikket a független sajtóban. Később a politológus kommandó kimutatná, nem véletlen a hasonlóság a „Tiéd az ország, magadnak építed!” jelmondattal, mert a fideszes fiúk a rákosista időkből maradt, alvadt struktúrákkal akarják visszahozni a Horthy-rendszert. Az RTL Klub naponta nyolcszor vágná be a Heti hetesben elhangzott ellenállhatatlanul szellemes poént: Velünk az országimázs! Kedélyesen szenvednének egy darabig, hogy valami lejárató, gyűlöletes ötletet kicsiholjanak magukból, míg végre a Magyar Hírlap egyik szenzibilis publicistája döbbenne rá, a Velünk az ország! kitétel kirekesztő és megosztó. Hiszen, ha velük van az ország, akkor az, aki nincs velük, nem tartozik az országhoz, ami mégis csak hallatlan. Lendvai Ildikó már aznap fuldokolva bizonygatná az összes közszolgálati és kereskedelmi csatornán egyszerre, hogy ő is az ország értékes tagja, mondjon le, aki ezt kétségbe vonja, s mindenki szégyellje magát. Kovács László sajtótájékoztatón fejtegetné a kormány újabb pöffeszkedő megnyilvánulásának veszedelmeit, mondván, ismételten kettészakítják a nemzetet. A megbékélés érdekében távozzon a közéletből Orbán, Kövér, Pokorni, s ha egy mód van rá, akkor Rogán Antal is. Sztahanovista műszakot tartana a hisztériaüzem, amely joggal pályázik a vöröscsillaggal ékesített szocialista vándorzászlóra, amit a legvisszataszítóbb kampánytevékenység jutalmaként adományoznak.
Hatalmas, több tucat embert megmozgató békés demonstrációt szerveznének a Fidesz székháza elé, ahol – mi is ország vagyunk! felkiáltással – toleránsan összerugdosnák a csúnya kirekesztőket. Hogy identitásukat jelezzék, a sárga sál és a kötél mellé talán egy térképet akasztanának a nyakukba, bejelölve azon, hol laknak ők, s azt is, hova kívánják a kormányt és híveit.
Bizony, honfitársaim, valami hasonló történne, vagy történt volna, ha a Fidesz hirdeti meg: Velünk az ország! Mi megértenénk felháborodásukat, mert baloldali észjárás szerint, a Velünk az ország! jelmondat valóban kirekesztő és megosztó. Hápoghatnánk mi is emiatt, de nem szokásunk. Ha tényleg velük van az ország, akkor leveszik a kötelet és a mi nyakunkba teszik. Nem díszként, önáltató cifraságként. Az ő országuk már csak ilyen.