New York Timesban Regis Debray, Mitterand elnök egykori tanácsadója az iraki ügy kapcsán Amerikát „elavult gondolkodású fundamentalistának” nevezte. Az elhíresült levelet aláíró kelet-európai vezetőkről pedig megállapítja: „csatlósnak képezték ki őket, azért támogatják most az USA-t”. A European Voice című hetilap szerint brüsszeli diplomaták attól tartanak, a francia elnök és a csatlakozni vágyó országok között kirobbant éles vita meghiúsíthatja az EU bővítését.
A European Foundation című, kéthetenként megjelenő lap felsorolja, hogy kik is vezetik azokat az országokat, amelyek exponálták magukat a francia–német tengellyel szemben Irak ügyében. Albánia, Bulgária, Horvátország, Észtország, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovákia és Szlovénia vezetői jórészt a bukott kommunista rezsim vezetői közül kerülnek ki. A lengyel és a magyar miniszterelnök vezető kommunista káder volt, „Magyarország miniszterelnöke pedig a KGB magyarországi megfelelőjének volt az ügynöke”.
Így is lehet mondani.
Jóval egyszerűbb, ám ugyanilyen egyértelmű az a transzparens, amelyet Barna Tibor a február 15-i béketüntetésen tartott magasba. A tábla két hasábból állt: az egyik oldalon három évszám a hozzárendelt jelképpel:
1989-ig: sarló-kalapács és vörös csillag.
2002: az EU zászlaja.
2003: az USA csillagos-sávos lobogója.
A másik hasábban a szöveg: „Péter, szar lehet ennyi segget nyalni.”
Meglehet: sokan durvának, udvariatlannak és ízléstelennek találják ezt a hangnemet. Aligha vitatható azonban, hogy az örökösen a külső elvárásokat kémlelő s azok ellentmondásai miatt törvényszerűen összezavarodó, mert a magyar nemzeti érdeket sohasem a megfontolások alfájává és ómegájává tevő csatlósmentalitást tömören és félreérthetetlenül fejezi ki Barna Tibor transzparense. Hiszen a plakát, a felirat műfaja éppen a szükségképpeni rövidsége miatt tömörítve közöl sarkosan fogalmazott, gyakran leegyszerűsített állításokat. Azonban szögezzük le: az idézett külföldi lapok és Barna Tibor táblája között az üzenet lényegét tekintve nincs tartalmi különbség Medgyessy Péter politikai magatartása és annak belső mozgatórugói megítélésében. Barna Tibort a Magyar Köztársaság rendőrei 2003. február 15-én a tüntető tömegből kiemelték, a tábláját elkobozták, őt magát rabosították (fénykép, ujjlenyomat stb.), rendőrautóval végigszáguldottak vele oda-vissza Budapesten, hogy házkutatás során lefoglalják festéktubusait mint bűnjeleket.
Barna Tibort és Pál Mártont – aki egy darabig szintén kezében tartotta az ominózus táblát – önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt [Btk. 269/13. § (1) bek. b) pont] gyanúsítottként büntetőeljárás alá vonták. Írjuk ide a nevüket okulásul: Cziffra Ferenc rendőr főtörzszászlós és Gazsi Péter rendőr zászlós hallgatta ki őket, majd az ügyet vádemelési javaslattal továbbították a budapesti VI–VII. kerületi ügyészségre. Ibolya Tibor ügyész úgy döntött, hogy Barna Tibort és Pál Mártont önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt bíróság elé állítja.
A tárgyalást ma 9 órakor tartják a Pesti Központi Kerületi Bíróság III. emeleti, 305. számú tárgyalótermében.
A Szabadság Kis Köre polgári kör elvállalta az ügy képviseletét, mert meggyőződésünk, hogy a vádlottakat fel kell menteni, hiszen nem követtek el semmilyen közvádas bűncselekményt. A vélemény akármilyen sértő formában való kimondását ugyanis a törvény hivatalból nem üldözi.
A Btk. szerint nem büntethető, aki az önkényuralmi jelkép (sarló-kalapács, horogkereszt, vörös csillag, nyilaskereszt) közszemlére tételét „a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el”.
Barna Tibor és Pál Márton egy valóságos személy (M. P.) múltbéli és jelenkori azonos magatartása illusztrációjaként M. P. politikai pályafutásának három szakaszát ábrázolta.
Világos, hogy arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy különböző korokban egy adott személy (M. P.) szerintük miként viselkedett, és hogy erről nekik mi a véleményük. Vagyis arról tájékoztat a transzparens minket, hogy 1989-ig a sarló-kalapács meg a vörös csillag volt hivatalban. Egyáltalán nem véletlen egybeesés, hogy ebben az időben Medgyessy Péter is hivatalt viselt, méghozzá nem is akármilyet: pénzügyminiszter, majd miniszterelnök-helyettes volt. (No meg szigorúan titkos tiszt!)
Ezek tények.
A vörös csillag akkor a Magyar Népköztársaság államcímerének csúcsán volt (a Szent Korona helyét bitorolta el); a sarló-kalapács és a vörös csillag pedig a Szovjetunió állami jelképe volt. Aki eddig netán nem tudta volna, hogy szegény hazánk 1989-ig nem független ország, hanem a Szovjetunió csatlósa volt, azt Barna Tibor transzparense erről a történelmi tényről röviden és velősen tájékoztatta. A Btk. 269/B §-ához fűzött indoklás szerint a bűncselekménnyé nyilvánítás oka, hogy a tiltott önkényuralmi jelképek használata felháborítja, sérti a társadalom jelentős részét. Nyilván azokat sérti, akik szenvedtek a kommunista önkényuralmi rendszertől, és nem azokat, akik élvezték annak előnyeit. Ebből következik, hogy a felháborodást – amelyet a tiltás útján a törvényhozó el kívánt kerülni – a tiltott jelképpel való azonosulás váltja ki.
Ezért tehát a tiltott jelképet megvető használat nem lehet büntetendő! Márpedig vitathatatlan, hogy a vádlottaknak nem a bolsevizmus pozitív értelmű felidézése, hanem a kommunista rendszer elvetésének demonstrálása volt a céljuk; ezért tehát hiányzik a bűncselekmény alanyi oldala, vagyis a védett jogtárgy megsértésére irányuló szándék. Egész egyszerűen kifejezve: a sarló-kalapács és a vörös csillag használata az adott esetben illusztrációként szolgált, amellyel – mint a korszakot kifejező piktogrammal – a nácizmustól semmiben nem különböző másik XX. századi borzalmat kívánta tömören ábrázolni Barna Tibor.
Csakúgy, mint a Terror Háza pengefalán egymás mellett látható nyilaskereszt és a vörös csillag, minden korok magyarjainak okulására. Ide illik a friss hír: a Demszky vezette főváros elrendelte a pengefal lebontását. Úgy látszik, sokakat zavar a nyilvánvaló párhuzam a nácizmus és a kommunizmus között. Láthatóan sokakat zavarnak a Terror Házában látható családi fényképek.
Sem őket, sem a rendőrséget, sem az ügyészséget nem zavarja a Doboz község főterén éktelenkedő vörös csillag; nem zavarja őket a budapesti Szabadság téren éppen újraaranyozott vörös csillag sem. Nem tiltakoztak az ellen sem, hogy Dunaújvárosban a minap a szocialista többségű önkormányzat úgy döntött: ismét felállítja a véreskezű népirtó terroristavezér, Lenin szobrát.
Barna Tibor és Pál Márton csak annyit tett, hogy a véleményét az alkotmányban adott jogával élve kinyilvánította. Ezért ma a bíróság előtt kell felelniük.
Igazi kis magyar abszurd.
A Btk. önkényuralmi jelképekre vonatkozó szabálya 1993 óta hatályos. Akkor átvilágítottak egyes politikai jelképeket, és azokat, amelyek bűnösnek találtattak, kitiltották a közéletből.
Az átvilágításnak van egy másik fajtája is: ez egyes személyek átvilágítását jelenti. Vannak olyanok, akik fennakadnak a rostán. Ilyen ember Medgyessy Péter is. Azonban velük szemben közel sem áll olyan kényszerítőerő, mint a bűnös jelképek esetében. Vállat vonnak: „Na és?” Így válik lehetségessé, amit józan ésszel lehetetlennek kéne tartanunk: aki pályája meghatározó részét a sarló-kalapács meg a vörös csillag bűvöletében töltötte, az arról valójában nem köteles számot adni. Aki pedig erre szerény táblájával egy tüntetésen rámutat, azt büntetőjogilag elszámoltatják, bíróság elé állítják.
Nem kongatnám a vészharangot, ha elszigetelt esetről lenne szó. Sajnos nem ez a helyzet. A Szabadság Kis Köre tavaly júniustól folyamatosan kiegészített jelentése az emberi jogok súlyos, a hatóságok általi megsértését tucatnyi pontban sorolja fel újságírók megverésétől családanyák szörnyű megalázásán át tüntetők sorozatos zaklatásáig a Kossuth tértől Vácig.
A köztársaság, amelynek eszméjére Medgyessy Péter újabban oly szívesen hivatkozik, fennállása óta a legsúlyosabb veszélyben van.
És ez már nem ízlésbeli kérdés.
Legfőbb ideje, hogy a szabadság hívei összefogva megállítsák a lopakodó rendőrállami diktatúra kiépítését.
A szerző jogász, országgyűlési képviselő
origo.hu
Tömegkarambol volt Sümegnél
