A szembesített külügyminiszter csúsztatásai

A magyar külpolitika közállapotainak jellemzésére kiválóan alkalmas az a tíz nap, amely a Törökországgal kapcsolatos NATO-kérést teljesítő országgyűlési határozat előkészítéséig tartott. Egyrészt saját frakcióm – a NATO iránti elkötelezettségét egy pillanatig sem megkérdőjelezve – konkrét garanciát kért, hogy az igen szavazatával nem egy nemzetközi felhatalmazás nélküli Irakkal szembeni támadáshoz járul hozzá. Ennek megoldása egyszerűnek tűnt: a NATO kérése váljék jogi normává. Az már elgondolkodtató volt, hogy a magyar kormány ezt az ésszerű javaslatot egy hétig elutasította. De még ennél is kiábrándítóbbnak bizonyult a pártelnök-külügyminiszter nyilatkozatháborúja ebben a kérdésben. Gondoltam tehát: összeszedem a nyilatkozatokat és megpróbálok logikát keresni.
Indokolt-e, hogy a Fidesz biztosítékot kért?
Igen. Egyrészt a kormány hozzáállása a parlamenti határozathoz és ezáltal az alkotmányhoz nem volt egyértelmű. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter ugyanis 2003. február 15-én a HVG-nek még a következőt nyilatkozta: nem kell a parlament elé terjeszteni a légtér átengedésének kérdését. Mindehhez vegyük hozzá, hogy a nyolcak levelének aláírásával Medgyessy Péter – annak tartalmától függetlenül – egyoldalúan elkötelezte Magyarországot az amerikai álláspont mellett. Kevesen tudják, hogy – parlamenti felhatalmazás nélkül és a kormány utasítására – washingtoni nagykövetségünk szóbeli jegyzékben engedélyezte az amerikaiaknak, hogy Irak ellen használhassák légterünket. Szerencsére valakinek eszébe juthatott, hogy létezik egy alkotmány, így azt másnap visszavonták. Ami az amerikai kéréseket illeti, szintén elsikkadt, hogy a kormány a NATO kérésével párhuzamosan át akarta engedni légterünket Irak ellen is. Bizonyítékként álljon itt Kovács László február 17-én az Info Rádiónak adott nyilatkozata: „Egy olyan határozati javaslatról van szó, amely arról szól, hogy az Egyesült Államok kérésére, amennyiben terrorizmus elleni harcra vonatkozó ENSZ-határozat, továbbá az 1441-es BT-határozat végrehajtása katonai erővel biztosítható csak, abban az esetben Magyarország engedje át a légterét ilyen célokra, és repülőterein biztosítsa akár az üzemanyag-felvételt is.”
Innen már csak egy ugrás az a szégyen, ami napokon belül bebizonyosodott, hogy megtörtént velünk. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányunkat megsértve használta légterünket az Irakkal szembeni felvonuláshoz. Már csak az a kérdés, hogy ehhez asszisztált-e a magyar kormány. Ugyanis ha a sajtónak feltűnt, hogy Magyarországról az Afganisztánba vezető út nem a román tengerparton át vezet, akkor kötve hiszem, hogy az illetékes hatóságoknak nem. Az is furcsa, hogy egy hét tagadás után a kormány azután ismerte el a történteket, hogy a Fidesz parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte. A kormány kezdeti hozzáállása még ironikus volt. Kovács László február 22-én az RTL Híradójának így nyilatkozott: „Különös, hogy ez most jut eszükbe, hogy ezt most akarják ellenőrizni.” Ennél is határozottabb volt Juhász Ferenc honvédelmi miniszter február 22-én a Népszabadságnak adott interjújában: a szaktárca vezetője hangsúlyozta, hogy nem az iraki helyzet kapcsán használták az ország légterét e gépek. „Mindenki, aki a kettő között oktalanul feltételez összefüggést, az téved, vagy éppen nagyon tudatosan feszültséget kelt.” Gondolom, azóta a miniszter urak is rájöttek, hogy miért most akarjuk ellenőrizni: megsértették-e Magyarország szuverenitását. Mindenesetre a rendszerváltozás után egyetlen konfliktus idején egyetlen kormánnyal sem fordult elő ehhez hasonló eset.
Hátráltatta-e a Fidesz a NATO-t?
A fenti megállapítás került a kormányzati kommunikáció középpontjába. Vagyis a Fidesz
NATO-ellenes. Pedig először nem is a Fidesz, hanem Keleti György, a honvédelmi bizottság szocialista elnöke nyilatkozta a tv2 Jó reggelt, Magyarország! február 17-i adásában a következőt: „Alaposan meg kell tárgyalni a döntést, indokoltnak látszik, hogy Magyarországon keresztül történjen a szállítás.” Erre az alapos megtárgyalásra a Fidesz frakciója 30 percet kapott. Nem tudott rögtön dönteni, 24 óra múlva már igent mondott. Az sem felel meg a valóságnak, hogy az első négypárti egyeztetésen nem jeleztük volna, hogy frakciónk jóváhagyására szükség van. Ezt nem én, hanem maga Kovács László ismerte el a tv2 Jó reggelt, Magyarország! február 18-i adásában: „Az ellenzéki pártok is hozzájárultak ahhoz, hogy ezt ma előterjesszük, és fenntartva persze a frakciójuk hozzájárulásának a lehetőségét, a négypárti résztvevők egyetértettek azzal, hogy ehhez megadják a házszabálytól való eltérést.” De kicsire ne adjunk. A lényeg, hogy álltak a vonatok a határon. Így nyilatkozott Kovács László az Info Rádiónak február 17-én: riporter: „Vannak olyan szállítmányok, amelyek emiatt nem tudnak tovább haladni?” Kovács László: „Hát bizonyosan vannak, merthogy a kérés elhangzott, ez azt jelenti, hogy a vonatok indulásra készen állnak. Most az, hogy Németországban várnak a Fidesz döntésére, vagy Csehországban, vagy Szlovákiában, ez azt hiszem, hogy Törökország számára teljesen mindegy. Nem az a lényeg, hogy hol állnak, hanem hogy állnak. Törökország várja ezeknek a megérkezését, és most csak anynyit tud, hogy Magyarországon van egy párt, amelynek a parlamenti frakciója ezt nem tartja sürgős dolognak.”
Kovács László a közszolgálati rádió tudósítása szerint a kora délutáni Krónikában már sokkal konkrétabb volt: „Kovács László külügyminiszter ugyanis egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, egy ilyen vasúti szerelvény már Szlovákiában várakozik, mert a csehek és a szlovákok már korábban megadták a tranzithoz az engedélyt.”
A Fidesz egy nap után, február 18-án döntött. Ezek után mindenki arra számított, hogy összehívják a parlament rendkívüli ülését. De láss csodát, február 19-én Kovács László már így nyilatkozott a Magyar Rádiónak: „Mivel Törökországot most közvetlen veszély a mi megítélésünk szerint nem fenyegeti, ezért a hétfői döntés lehetővé teszi, hogy ez az akció időben megtörténjen.” Ezt tessék megfejteni! Előző nap a Fidesz NATO-vonatokat várakoztat a határon, másnap a döntéssel ráérünk még egy hétig. Hogyan lehetséges ez? Talán úgy, hogy semmilyen vonat nem várakozott sehol, és a kérés teljesítésére volt egy hetünk?
Akadékoskodás volt-e a Fidesz kérése?
Mint közismert, a határozati javaslat megszavazásához a Fidesz annyit kért, hogy a NATO határozata szerepeljen jogi normaként a magyar Országgyűlés határozati javaslatában. Szóról szóra. Ennyi. Ez egy egyszerű kérés. Hogyan reagált minderre Kovács László? Duna TV, február 19.: „Elég illuzórikus itt tételesen felsorolni az összes eszközt. Értelmetlen is, mert ellenőrizhetetlen. És olyan követelményt fogalmazni, amit nem lehet ellenőrizni, hiszen senki nem gondolja komolyan, hogy majd valaki fölmászik a vagonra és ott minden csavarnak megnézi a rendeltetését, akkor az a célszerű, ha azt fogalmazzuk meg, hogy mire használható és mire nem használható.”
Lássuk be, a nyilatkozat nagy humorérzékről vall. De mit is mond pontosan Kovács László? Azt, hogy a NATO-szállítmány Magyarországon csavarrá változik. Azt, hogy ha mi a parlamentben egy egészségügyi csapatot engedünk át, akkor akár atomtölteteket is vihetnek rajtunk keresztül. Azt, hogy a magyar határőrizeti szervek képtelenek ellenőrizni, hogy mi jön be az országba. Aztán mégis megállapodtunk a kormánnyal, s a Fidesz kérésére a határozati javaslatba bekerült a NATO döntése szó szerint. Mi történt? Nem tudom. Legfeljebb annyi, hogy a megállapodás előtt Kovács László kiszállt az egyeztetésekből és az a HM-re maradt. Továbbá a politikai kommunikációt leküzdötte a szövetségesi kötelezettségek teljesítésének a kényszere. Ez is tanulságos.
Utóélet
Persze, ha valaki belelovallja magát a kommunikációba, akkor nem tudja abbahagyni. Amikor a Fidesz tájékoztatta álláspontjáról a NATO-tagállamok nagyköveteit, következőképen reagált Kovács László „egy spontán” újságírói kérdésre a lengyel külügyminiszterrel történt találkozója után: MTI: „A Fidesz nemcsak a magyar közvéleményt próbálja hetek óta megtéveszteni azzal, hogy saját magát a béke, a kormányt pedig a háború hívének állítja be, de kedden a NATO-országok budapesti nagyköveteit is megpróbálta megtéveszteni. A Fidesz megalapozatlan követelésekre épülő időhúzó taktikáját, amely kifejezetten ártott Magyarország nemzetközi megítélésének, Németh Zsolt megpróbálta úgy beállítani, mint a béke érdekében tett lépéseket – mondta a hétfőn elfogadott országgyűlési határozat előélete kapcsán Kovács László.” A külügyminiszter beszámolt arról, hogy szerdán maga is találkozott a NATO-országok budapesti nagyköveteivel, és tájékoztatást adott számukra a kormány Irakkal kapcsolatos politikájáról. Kovács László azt mondta, hogy sem a kormánynak, sem a parlamentnek, sem pedig a pártoknak nem feladata önkényes értelmezéssel korlátozni a NATO mozgásterét Törökország védelmében.
Vagyis, a Fidesz ne találkozzon senkivel és ne mondjon, illetve ne nyilatkozzon olyat, ami a pártelnök-külügyminiszternek nem tetszik. Ez már a régi szép időkre emlékeztet. Talán nem túlzás levonni az egészből tanulságként: a rendszerváltás óta egyetlen külügyminiszter sem csúsztatott annyit, mint Kovács László egy bő hét alatt. Az országra leselkedő vészterhes időszakban hogyan lesz ebből konszenzusos külpolitika?
A szerző az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke