Július 26-án már második alkalommal ült össze a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli küldöttközgyűlése. Az eldöntendő kérdés az volt, hogy leváltsa-e a közgyűlés az országos elnökség tagjait. Arról az elnökségről van szó, amely a néhány héttel ezelőtt rendhagyó körülmények között elfogadott kórháztörvény megszületésében az orvostársadalom jelentős része szerint kétes szerepet játszott. A kórháztörvényt ugyanezen küldöttközgyűlés egy hónappal ezelőtt 99 százalékos szótöbbséggel elutasította.
Az elnökség újraválasztásának sokkal nagyobb a jelentősége, mint ahogy az látszik. A tét a kamara megújulása. Mint ahogy ma az egész egészségügyi rendszerünk a betegség tüneteit mutatja, annak szíve és motorja, a Magyar Orvosi Kamara is ugyanúgy válságban van.
A Magyar Orvosi Kamarát az elmúlt öt évben erős elnöki jogosítványokkal Kupcsulik Péter irányította. Az elnökség leváltásának kezdeményezése egyértelműen jelzi a tagság igényét a kamara átfogó strukturális és funkcionális reformjára, és egy új, hatékony, a kor kihívásainak jobban megfelelni képes szervezetrendszer kialakítására. Különösen az elnökség szemére vethetők az alábbiak.
Nem tudta elérni a köztestület általános működőképességének javítását, így az orvostársadalom többsége kiábrándult, és eltávolodott a kamarától.
Nem tudta elérni a kamara egyes döntéshozó és ügyintéző szerveinek megfelelő hatékonyságú működéséhez szükséges optimális pénzügyi és szervezeti háttér biztosítását.
Az orvostársadalom egyre növekvő elégedetlenséggel viseltetik a kamara érdekérvényesítő képtelensége láttán.
Az orvosi kamara legendásan rossz érdekérvényesítő képességének legjobb példája az, hogy az orvosok egyöntetű szakmai állásfoglalása ellenére a kormány vezető orvosok csoportjainak közreműködése mellett a kórháztörvény megszavazásával politikai döntést hozott. Nem biztos, hogy egy gyenge kamara a betegellátás javát szolgálja.
A kamara előtt álló következő nagy feladat az orvosok jogállásának megfelelő módon történő törvénybe foglalása. De miért olyan fontos az orvosok jogállásáról szóló törvény megalkotása? Egyik legfőbb célja, hogy a magas etikai kívánalmakat feltételező hivatást védje a laikus befolyásoktól. Ahogy a bíró sem a vádlott megrendelésére hozza az ítéletet, és függetlenségét védi a jogállástörvény, ugyanúgy az orvos sem a laikus megrendelésnek megfelelően végezhet vizsgálatokat, írhat gyógyszert vagy operálhat beteget. Hiszen a beteg vagy hozzátartozó nemegyszer esetleg a saját egészségére káros gyógyszert vagy beavatkozásokat követelhet, amiért a felelőséget természetesen az orvosnak kellene vállalnia. A törvény kamarai változata nemcsak ezért fontos, hanem mert egy laikus és nyereségorientált kórháztulajdonos esetén is védi a beteget. Hiszen a profitorientált tulajdonos érdeke a profitszerzés, és ebből a célból szívesen korlátozná az orvos szakmailag indokolt, de néha költséges tevékenységét.
Ma a parlament előtt az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvényjavaslatnak egy másik változata fekszik, a szeptemberi ülésszakra tervezett elfogadásra. Az orvosi kamara tervezetével szemben ez nem biztosítja megfelelő szinten sem a fenti kívánalmakat, sem az orvosok munkafeltételeit és egyéb egzisztenciális érdekeit. Nem valószínű, hogy ezek a feltételek erre a pályára vonzanák a fiatalokat, és csökkentenék az orvoshiányt.
Erről és az elnökség visszahívásának kérdéséről kívánt legutóbb az országos küldöttközgyűlés tanácskozni. A közgyűlés azonban 49 százalékos jelenlét mellett határozatképtelen volt, 754 országos küldöttből 370 tudott csak megjelenni. A küldöttek nagy részének a határozatképtelenség ellenére kifejezett igénye lett volna a napirendi pontként megjelölt orvosi jogállási törvény megvitatása és ajánlás megfogalmazása az elnökségnek. Kupcsulik Péter elnök azonban anélkül zárta le az ülést, hogy annak megnyitása után bárkinek lehetősége lett volna hozzászólni; szemlátomást egyáltalán nem volt kíváncsi a tagság véleményére. 370 orvos azért utazott az ország minden szegletéből, sokan saját pénzen, Budapestre, hogy két percig hallgathassa a Magyar Orvosi Kamara elnökét.
A folyosói beszélgetésekben az orvosi kamara lehetséges új elnökeként a leggyakrabban emlegetett név Éger Istváné volt. A kamara küldöttközgyűlése határozatképesen legközelebb augusztus második felében ül össze. Augusztus végéig tehát megtudjuk a kérdésre a választ: lesz-e megújulás a Magyar Orvosi Kamarában?
Dr. Antal Szalmás Tamás, dr. Marosy György,
a Magyar Orvosi Kamara tagjai
origo.hu
Medvét láttak Hajdú-Biharban
