A Nemzeti Konzultációs Testület alapító nyilatkozata

Mi, a Nemzeti Konzultációs Testület tagjai, úgy látjuk, hogy Magyarország újkori történetének sorsfordító idejét éljük.
15 évvel a rendszerváltoztatás után már kellő távlatból tekinthetünk végig a magunk mögött hagyott esztendőkön ahhoz, hogy levonjuk a legfontosabb következtetéseket, mérleget készítsünk, mit tettünk jól, mit nem, illetve mit mulasztottunk el; hogy új kapcsolatot alakítsunk ki a jelen és a jövő, a politika és az emberek, s nem utolsósorban a határon belüli magyar és határon túli magyar között.
Nemrég az emberek még hittek abban, hogy a jövő róluk szól majd. A rendszerváltoztatáskor óriási energia, hatalmas tenni akarás szabadult föl. Ez összegződött az akkori eseményekben. Ez az energia adta azt a reményt, hogy a jövő több lesz, mint amit addig a jelen nyújtott. Ez adta a reményt, hogy a politika nem a fejünk fölött, hanem velünk együtt hozza döntéseit. Ez a hit adta azt a bizakodást, hogy mindannyiunk ügyei közügyekké válnak.
A közéletben azonban egyre inkább a propaganda uralkodik a meghallgatás, megértés szándéka helyett. Az alkotást, a szabad Magyarország felépítését, közös gondjaink megoldását egyre inkább meddő viták, harcok váltották föl. Energiáink szétforgácsolódtak.
Az emberek csalódtak, és elfordultak a közélettől, jogosan érzik úgy, hogy az már nem róluk szól, nem értük van, ezért nincs igazi esélyük beleszólni a holnapjukba. Mi ezen – immáron Európa polgáraiként is – változtatni szeretnénk: visszaadni az embereknek a reményt, ami Magyarország virágzásához nélkülözhetetlen. Szándékunk szerint ez úgy képzelhető el, ha mindenkit megkérdezünk, meghallgatunk, ha mindenkinek lehetőséget biztosítunk, hogy megszólaljon, hogyan legyen tovább.
Azért vállalkoztunk minderre, mert hiszünk abban: jelen és jövő, ember és ember között a kapcsolat újjászervezhető.
A Nemzeti Konzultáció révén – pártállástól függetlenül – mindenkinek felkínáljuk a lehetőséget, hogy elmondja, milyen jövőt képzel magának és Magyarországnak. Kérünk mindenkit, éljen a lehetőséggel: valamennyiünkön múlik, sikerül-e, hogy a nemzeti konzultáció eredményeképpen a közélet újra az emberekről szóljon.
Újra az emberekről, újra az emberekkel!

Nemzeti Konzultációs Testület
2005. március 9.