Amerikai segítség a romániai egyházaknak

Románia a második világháború után kétezer-száznegyven iskolát, kórházat és más intézményt kobzott el törvénytelenül a négy magyar történelmi egyháztól; a zsidó egyházközségeket több mint ezer ingatlantól fosztották meg, a görög katolikus egyházat pedig egész egyszerűen feloszlatták, vagyonukat beolvasztva az államvallás, vagyis az ortodoxok ingatlanjai közé.
Az 1989-es változások után csak igen nehézkesen indult meg az ingatlanok viszszaszolgáltatása vagy – ha a teljes körű visszaszolgáltatásra nem volt mód – a pénzbeli kárpótlás. Több helyütt a tettlegességig fajult a görög katolikusok templom-visszafoglalási kísérlete, és ma sem ritka a lelakatolt templom előtt, a szabad ég alatt miséző hívek látványa Romániában. Országos viszonylatban a magyar, az izraelita és a görög katolikus egyház több mint hétezer ingatlant igényelt vissza, de a cél érdekében létrehozott restitúciós bizottság lassan hozza meg elvi döntéseit, és ezeket sem sikerül minden esetben maradéktalanul érvényesíteni. A magyar egyházak kérelmeiről eddig háromszázötvenegy épületről született elvi döntés, de ebből csak kétszázötvenhat a kedvező, végleges határozat. Sok esetben azonban ez sem elég: a helyi szinteken a hatóságok mindent megtesznek a döntés elszabotálására, az ingatlanban székelő intézményeket nem költöztetik ki, vagy más adminisztrációs akadályokat gördítenek a tényleges birtokbavétel elé. Az egyházak sok esetben perre kényszerülnek, de arra is volt példa, hogy a megnyert per után sem tudták birtokba venni jogos jussukat. Mivel a törvény értelmében az ingatlan viszszaadása után a bérlő még öt évig maradhat az épületben, ezt szinte minden esetben ki is használják az érintettek.
Az ingatlanaikért harcoló romániai egyházak most erős nemzetközi támogatást kaptak ügyüknek: az amerikai képviselőház ellenvetés nélkül, kétharmados többséggel elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a kommunizmus idején elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását sürgeti. A Tom Tancredo republikánus és Tom Lantos demokrata képviselők által kezdeményezett állásfoglalás szóvá teszi a visszaszolgáltatást szabályozó román törvénykezés hiányosságait, és felszólítja Bukarestet, hogy konkrét intézkedéseket tegyen a teljes körű restitúció érdekében. A HR 191-es számú határozat előterjesztéséhez tizenkilenc képviselő csatlakozott, és támogatta azt aláírásával. A dokumentum képviselőházi jóváhagyása az amerikai magyarság többéves lobbitevékenységének megkoronázása: tavaly Tancredo coloradói képviselő már benyújtott egy nagyon hasonló tartalmú és azonos célú határozatot (HR 632/2004), amely akkor végül nem került a bizottság napirendjére.
A határozati javaslatot Ileana Ros-Lehtinen floridai republikánus és Eliot L. Engel New York-i demokrata képviselők ismertették a képviselőházban. Engel képviselő tízperces felszólalásában kiemelte: Romániának mint NATO-szövetségesnek külön figyelmet kell fordítania kötelezettségei teljesítésére. A mai szavazás jelentős előrelépés abban a folyamatban, amely orvosolni kívánja a romániai zsidó, magyar és görög-katolikus közösségeket ért súlyos igazságtalanságokat. A restitúció elégtelensége miatt a romániai kisebbségi egyházak csak nagy nehézségek árán tudják ellátni társadalmi feladataikat, és tizenöt éve kell szembesülniük a vallásszabadsághoz kötődő jogaik folyamatos megsértésével. „A közép- és kelet-európai posztkommunista országok 1990 óta birkóznak azzal a kérdéssel, hogy miként orvosolják az egyházi javak jogtalan elkobzásának ügyét, de Románia jelentősen lemarad a többi posztkommunista országtól ebben a tekintetben” – áll a határozatban.
Most már csak az a kérdés, hogy Románia meghallja-e a tengerentúlról érkező korholást.