A Teremtő visszatér az amerikai tantermekbe

A tengerentúli közvélemény csendjét és nyugalmát jelentős mértékben felbolygatta az a vita, amely a Time Magazine címlapjára került, és amellyel a brit The Economist is részletesen foglalkozott. Nem az iraki háborúról van szó, ahol már az amerikai áldozatok száma meghaladja az ezernyolcszázat. Nem John Roberts, George Bush új jobboldali jelöltje a legfelső bíróságra okozza a legszenvedélyesebb indulatokat. Az Európai Unió sikertelenségei és a Brüsszelből áradó lakonikus retorika pedig történetesen hidegen hagyja az amerikai publikumot. A Gázai övezetből történt izraeli kivonulás, bár történelmi jellegű, mégsem a legnagyobb hír az Egyesült Államokban.
Ennél ugyanis sokkal nagyobb horderejű egy látszólag mellékes, de mégis sorsdöntő vita arról, hogy van-e helye az Istennek, a vallásnak és a bibliai tanításoknak az amerikai általános és középiskolák biológiaóráin és a diákok által használt tankönyvekben. 2001 óta húsz államban a helyi törvényhozás, illetve megyei iskolabizottságok már kísérletet tettek arra, hogy biológiaórákon a föld Teremtője is helyt kapjon a tantervben. Míg a történetesen liberális New Yorkban és Michiganban is folyik a vita, Ohióban az állami iskolabizottság a napokban meghozza azon döntését, amelynek értelmében biológiatanároknak kötelező lenne megvitatni az evolúció elméletét. George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke pedig szintén támogatta ezt a kísérletet egy texasi sajtótalálkozón, ahol elmondta: „az oktatásnak az a lényege, hogy a diákokat ismertessük különböző gondolatvilágokkal.”
De még néhány prominens jobboldali publicista is, mint például Charles Krauthammer is erőteljesen ellenzi azt az egyre erősebb mozgalmat, amely a Teremtőről és isteni erőkről tanítaná az iskolásokat a biológiaórákon. Krauthammer például azzal érvelt a Time Magazine-ban, hogy Amerikában egyes csoportok nem tartják tiszteletben a vallás és tudomány közti határt, és hogy ez akár veszélybe sodorhatná a vallás rendkívül prominens helyét a közbeszédben, politikában és a társadalom minden terén, amelyet csak az utóbbi években nyert el. „A hitet minden hegycsúcsról és minden városi térről ki lehet és ki is kell hirdetni. De semmi helye a biológiaórákon.”
A vita egy meglehetősen elementáris kérdéssel kezdődött: hogyan keletkezett a világ és a földi élet? Éveken keresztül erre három módon válaszoltak Amerikában. A legkeményebb protestáns, „újjászületett” keresztények a Creationism elvet vallják, amely szerint a világ hatezer éves és az ótestamentumban leírt Ádám és Évával, illetve az Éden kertjével vette kezdetét. 1925-ben Tennessee államban egy biológiatanárt, John Scopes-t éppen azért hurcoltak a bíróság elé, mert az darwinista evolúcióról merészkedett órát tartani a középiskolás diákoknak. Ekkor még Floridában és Oklahomában is tilos volt az evolúció tanítása. Mára viszont az ortodox Creationism hívőtáborának befolyása megtorpant, és csak szétszórtan, néhány magániskola tantervébe kerülnek be a Biblia állításai a világ kezdetéről. Ezzel szemben az evolúciót egy 1968-as felsőbírósági döntés óta, amely kimondta azt, hogy Istenről beszélni biológiaórákon nem felel meg az egyház és az állam kettéválasztásának elvével, aligha kérdőjelezték meg, és valamennyi állami felsőfokú intézményben ezt tanították.
De az utóbbi években fokozottan nőt azok aránya, akik újranépszerűsítettek egy XIX. századi elméletet, amely William Paley angol lelkész nevéhez fűződik: az „intelligens tervezést.” Ez azt állítja, hogy a világ valóban az evolúció által fejlődött több milliárd éven keresztül, azonban ezt a folyamatot Isten irányította. Egy 2004-ben, a CBS televízióban közzétett felmérés alapján kiderül: az amerikaiak túlnyomó többsége szerint Isten beavatkozásával fejlődött az állatvilág évezredeken keresztül, és nem pedig a darwinista természetes szelekció alapján. A lakosság 55 százaléka szerint Isten teremtette az embert, míg csak 13 százalék gondolja azt, hogy az evolúciós folyamat Isten beavatkozása nélkül történt. Továbbá a lakosság 65 százaléka egyetért azzal, hogy Darwin elméletei mellett tanítsák az „intelligens tervezést” is a biológiaórákon, míg az amerikaiak 37 százaléka azt szeretné, ha a hagyományos Creationism egyenesen helyettesítené az evolúciót az állami iskolákban.
A The Economist július 30-i számában közzétett Fordham Foundation-felmérés kimutatja, hogy egyre kevesebb államban tanítják az evolúciót teljes egészében. Összesen tíz államban tanították Darwin elméletét hiánytalanul, hat államban az oktatás silány volt, és 13 államban pedig vagy egyáltalán nem tanították az evolúciót, vagy teljesen értelmetlen volt. A evolúciót ellenzők pedig egy 300 személyből álló értelmiségi sereget sorakoztattak fel álláspontjuk mellett. De ettől függetlenül tény, hogy a tudományos világ túlnyomó többsége ellenzi a Creationism tanítását állami iskolákban, bármely formájában. Már el is kezdődött a vallásos (és többnyire konzervatív) harc az evolúció ellen. Kansas egyik megyéjében például matricákat ragasztottak a biológia-tankönyvek borítóira, amelyek figyelmeztetik a diákokat: „az evolúció nem tény, csupán egy elmélet.” A taktika egyértelmű: Darwin állításainak kétségbevonásával értelemszerűen szükség lesz egy másik elméletre, amely jobban megmagyarázná az élet keletkezését. Ezen az ajtón léphetnek be a tanterembe a Creationism hívei.
Az evolúció megkérdőjelzése nem kimondottan amerikai sajátosság. Vannak jelek, hogy a szekulárisabb és vallási kérdésekben gyakran liberálisabb Európában is elkezdődik az alternatív elméletek felkarolása. A római katolikus egyház, amely hagyományosan inkább az evolúció felé húz, változtatni látszik álláspontján. Júliusban Christoph Schönborn ausztriai kardinális kijelentette: „az evolúció a neodarwinista értelmezésben, azaz egy segítség nélkül történő, tervezetlen, véletlenekkel teli folyamat és természetes szelekció, nem igaz.” Ez merőben ellenkezik azokkal az időkkel, amikor a katolikus egyház még azt állította amerikai protestáns csoportok nagy felháborodására, hogy az evolúció elmélete „több mint csak feltevés.”
Egy valóságos forradalom küszöbén találhatja magát az amerikai oktatási rendszer. De talán nem annyira meglepő, hogy miután az amerikaiak jelentős része, és helyenként többsége évtizedeken keresztül ízléstelennek tartotta az evolúciót, most felhasználva demokratikus jogaikat és megerősödött pozíciójukat, megpróbálják visszahívni a száműzött Teremtőt Amerika iskoláiba.

A szerző az ottawai egyetem történelem szakos
PhD-hallgatója