Kampánytükör

&#8222;Arra kérlek benneteket, hogy alávalót és durvát, <br/>igaztalant és hamist, személyesen bántót és tisztességben sértőt sem szóban, sem írásban, sem újságban, <br/>sem könyvben ne kövessetek el.&#8221; <br/>(Gyurcsány Ferenc)

Labdarúgó Afrika-kupa döntője, a házigazda Egyiptom a hosszabbításban ajándék tizenegyest kap a bírótól a Drogba vezérelte Elefántcsontpart ellen. Az utóbbi gárda narancssárga mezben játszik, míg az egyiptomiak pirosban. Van igazság: a piros mezesek kapufára rúgják a büntetőt. A „fideszesek” fellélegezhetnek: a „szocialisták” nem tudták gólra váltani a hazai pálya előnyét. Aztán a végén a mindent eldöntő büntetőpárbajban mégis Egyiptom kerekedik felül. Van igazság?

Bolgár György egy hős. Ezt tőle magától tudjuk. Mikor Paul Lendvai leleplezte Heltai András jelentésíró múltját, Heltai azt nyilatkozta, hogy ezeket a beszámolókat a Kádár-érában kötelezővé tették a külföldi tudósítók számára. Bolgár viszont azt nyilatkozta a Magyar Hírlapnak: „A rádió épületében kerestek meg 1988 nyarán, amikor New Yorkba készültem. Az illető először a Kül-, majd a Belügyminisztérium munkatársának nevezte magát, és arra kért, hogy készítsek jelentéseket. Azt mondta nekem, New York fontos hely, ahol sok minden történik. Olyan is, ami nem kerülhet bele a hírekbe, de egy újságíró figyelmét mégsem kerüli el. Nemmel feleltem az ajánlatra, mire azt mondta, hogy más ismert kolléga is ír jelentéseket. Azzal a tudattal utasítottam vissza az ajánlatot, hogy legfeljebb nem engedik, hogy elutazzam; a pártközpont amúgy sem akarta, hogy menjek. Mindez 1988-ban történt, nem tudom, mi volt a helyzet korábban, és nem akarok általánosítani sem. Heltai András nyilatkozatára – miszerint a beszámolókat kötelezővé tették – azonban azt mondhatom: ő csak akkor jelenthetne ki ilyet, ha a másik oldalon is állt volna. Az biztos, hogy az MTI-sek nehezebb helyzetben voltak, főleg Bécsben, amely a nyugati hírszerzés és a hazai kémelhárítás fő helyszíne volt.” Bolgár tehát hős. Nagyobb, mint Medgyessy. Dacolt Grószékkal, s mégis elutazhatott a Bécsnél is fontosabb helyre, pedig akkor a forradalmat még ellenforradalomnak becézték. „A különleges eseményekről mindenkinek beszámolót kellett készítenie, függetlenül attól, beszervezték-e vagy sem” – emlékszik Berecz János, de ő nyilván irigy az amerikás Bolgárra.

Heltai András azzal cáfolta Paul Lendvai állításait, hogy a hivatalos átvilágítása során nem merült fel rá nézve terhelő adat. A Nap-keltében pedig hozzátette: „Nem írtam jelentéseket mint titkos munkatárs. Mint általában a külföldön dolgozó hivatalos kiküldötteknek, be kellett számolnunk, adott esetben írásban, a külföldiekkel folytatott beszélgetésekről, ott szerzett információkról. Igen, ezt vállalom, ha erre büszke nem is lehetek, sőt szégyellem, tettem ilyet, írtam ilyen jelentéseket, többek között Lendvai Pálról is.” Avar János, aki 1971 és 1993 között tizenkét éven át volt a Magyar Nemzet washingtoni tudósítója, szűkszavúbb: „Anakronisztikusnak tartom a kérdésfelvetést 2006-ban, és ezért vonakodva említem meg, hogy az átvilágítóbírák mentesítettek az ügynökvád alól.” Ezt fogalmazta meg Heltai úgy, hogy „a hivatalos átvilágítása során nem merült fel rá nézve terhelő adat”. Csak ő aztán folytatta is. Avar esetében pedig nyilván az a szerkesztőségi folyosói pletyka is anakronisztikus, hogy annak idején azért került a Magyar Nemzet szerkesztőségébe, mert a Népszabadságnál már betelt a kémkeret.

Kósa Lajos elnökutódlási esélyeiről fantáziál címlapján az Avar-féle Vasárnapi Hírek, kedvtelve elemezgetve egy Fidesz-vereség utáni helyzetet. Az írás szerzője B. B., aki más cikket a lapban nem jegyez, s az impresszumban felsorolt újságírók közt sem lelhető fel. (Ez a szignó amúgy Brigitte Bardot óta foglalt.) Avarékat nem zavarja, hogy Kósának esze ágában sincs otthagyni Debrecent. Az álhírrel zavart keltve azt igyekszenek sugallni: Orbán a pártjának túl kemény, Kósa meg elég mérsékelt. (Így kerül a Vasárnapi Hírekbe, mint Pilátus a krédóba.) „Valószínűleg nem véletlen a mérsékelt jelző. A Fidesz értelmiségi holdudvarában egy-két hete növekvő nyugtalansággal észlelik, hogy a párt nevében megszólalók semmitől sem állnak olyan távol, mint a mérsékelttől. Azok, akik e héten a Fidesz honlapján keresték a kapaszkodót álláspontjukhoz a Mohamed-karikatúrák ügyében, e honlapon a Magyar Nemzet kénköveivel találkozhattak, amelyek a karikatúrák utánközlését szellemi terrorizmusnak minősítették, és ez ügyben magyar életek elvesztését vizionálták.” Ami valós veszély a mérsékelt életekre nézve is. Az meg merő véletlen, hogy Avar János és helyettese, Martin József szabadidejükben ellen-Nemzetet szerkesztgetnek.

Valami Autodidakta vagy Autóklub Rádióban valami Macedón vagy Bolgár nevű erotikus szerző valami Gálfalvy vagy Gálszécsy nevű tájékozatlan extitokminiszterrel valami Csonka vagy Csontos nevű revolver-újságírót csepül, mert ez a botránytollnok valami Ki kicsodába belelapozva valami kézenfekvő kérdéseket merészelt megfogalmazni valami rendszerváltozásról. Ez aztán a valami!
Osszián