Úgy látszik, a Mohamed-karikatúrák körül kialakult botránynak nemcsak füstje, de lángja is van, s a tűzoltás eltart egy darabig. A lángoló követségek ismét figyelmeztetnek bennünket az egypólusú világ instabilitására, törékenységére. Rosszkor, rossz helyen tett tollvonások is elindíthatnak negatív végkifejletű láncreakciókat. A hatás-ellenhatás itt nem a newtoni törvények szerint működik.
Lehetett előre látni az iszlám országok reakcióit? Ha mindent nem is, bizonyos következményekkel számolnia kellett volna az Iyllands-Posten dán napilap szerkesztőinek, s azoknak is, köztük a két magyar napilapnak, akik átvették a mozlimok prófétáját terroristaként ábrázoló karikatúrákat. Nem kell ahhoz iszlámszakértőnek lenni, hogy tudjuk, a mohamedánok rendkívül érzékenyek vallásukra, főleg, ha a Koránról vagy prófétájukról van szó. Mohamed virtuális megjelenítése még pozitív tartalommal is tilos, nemhogy terroristaként. Mindezt figyelmen kívül hagyni Európában inkább ostobaság, mint bűn.
Alig tizenöt éve óriási felháborodást váltott ki Salman Rushdie indiai származású brit író Sátáni versek című regénye. Halálos áldozatokkal is járó, hónapokig tartó tüntetések söpörtek végig a világ muzulmánok által is lakott nagyvárosaiban. A szólásszabadság, a szabad véleménynyilvánítás, a sajtószabadság jelképe, vagy istenkáromló fertelem? – tették fel akkor (is) a kérdést. A választ Khomeini ajatollah adta meg, aki másfél millió dollár vérdíjat tűzött ki az író fejére, az iráni kormány pedig egyszerűen halálra ítélte. Az író azóta az amerikaiak házi védőőrizetében elmélkedhet a Koránról és Mohamedről. Ha másra nem, erre emlékezni kellene. No meg arra, miért késett egy évet Szili Katalin rijádi látogatása. Nem árt tudni azt sem, olyan időket élünk, amikor az iszlám fundamentalizmus minden alkalmat megragad arra, hogy támadja a nyugati demokráciákat, az USA-t és Izraelt. Nem számít, hogy az utóbbiaknak momentán semmi közük a karikatúrákhoz, zeng a rigmus: Vesszen Amerika! Vesszen Izrael! A gyújtogatásokban is megnyilvánuló tüntetéseken óriási feszültségeket vezetnek le a feltüzelt résztvevők. Újabb alkalom az eszeveszett tombolásra. Nemcsak a magas, de az alacsony labdákat is leütik. A dán, majd a többi európai lapnak nem kellett volna feladni egyet sem.
Mi várható? Pár hétig még kisebb-nagyobb intenzitással folytatódnak a tiltakozások. A tömeg még azt is elhiszi, hogy prófétáját védi. De előbb-utóbb lecsillapodnak a kedélyek, míg valahol, valaki meg nem alkotja az újabb casus bellit. Ki kellene maradnunk belőle.
A vallások háborúja folytatódik. Többek között ez a XXI. század üzenete.
Mózes Miklós
Székesfehérvár
origo.hu
Kedves pályázók, akik jelentkeztetek a TISZA Párt álláshirdetésére: csúnyán elbántak veletek, úgy tűnik!
