A kormányzati ciklus végére a kor színvonalán működő rendőrséget teremtünk. A társadalomnak az eddiginél nagyobb anyagi forrásokat kell fordítania a rendőrség ellátására mind a személyi (létszám, bérszínvonal), mind a tárgyi (jármű, informatikai) feltételeket illetően. Megerősítjük a bűnüldöző szervek együttműködését, mérsékeljük a közöttük meglévő rivalizálást. A magyar bűnüldöző szerveket felkészítjük a szoros és folyamatos nemzetközi együttműködésre – szerepelt a 2002. május 25-én a parlament elé terjesztett kormányprogramban.
Az MSZP–SZDSZ-kormány a 2002-es, a 2003-as és a 2004-es költségvetési törvényekben nem emelte a köztisztviselői és a közalkalmazotti illetményalapot, csak 2005-ben történt kétezer forintos növekedés. A helyi kapitányságok fejlesztésére, felújítására szinte sehol sem jutott elegendő pénz, néhol a gépjárművek rendszeres használata is gondot jelent. 2006-ban drasztikusan csökkent a megyei kapitányságok dologi kiadásaira szánt keret, továbbá az országos, ezzel együtt a fővárosi rendőrség költségvetési támogatása is.
Lamperth Mónika belügyminiszter-jelölti meghallgatásán még 2400 fős létszámemelésre tett ígéretet, azonban a rendőrség az állománytáblához képest pillanatnyilag legalább 1000 fős létszámhiánnyal dolgozik. Ismert, hogy a magyar rendőrség – 1945 után először – 2002-ben jutott el arra szintre, hogy több kiképzett tiszttel rendelkezett, mint amennyi a szervezetnél megszokott lemorzsolódás volt. Az akkor még működő rendészeti szakközépiskolákból kikerülő tiszthelyettesi, valamint a főiskoláról érkezett rendőrtiszti állományból a vezetés szinte minden feladatra megválaszthatta a megfelelő munkatársat, illetve eltanácsolhatta azokat, akikről csak később derült ki, hogy nem voltak alkalmasak a rendőri pályára.
Egyes korábbi rendőri vezetők úgy vélik, hogy a rendőrség hiánya az 1995–96- os évet idézik, amikor hasonló gondokat okozott a számlák kiegyenlítése. A szervezetnek jutó költségvetési összeg közel kilencven százalékát jelenleg a bérköltségek teszik ki, és csak a fennmaradó összeg jut a dologi kiadásokra.
A közlekedési bűncselekmények az elmúlt négy évben tovább szaporodtak, a rendőrség nem volt képes arra, hogy a korábbi, csökkenő tendenciát tartani tudja.
A kormányprogram szerint a kiinduló helyzet az volt, hogy a ciklust megelőző években megszűnt a rendőrség bűnüldözési monopóliuma, a bűnüldözés tagoltabbá vált.
A specializálódás szakmai előnyöket hordoz, de ezzel együtt növekedtek az összehangoltság nehézségei, sőt a konkurenciaharc jelei mutatkoztak – állapította meg a dokumentum.
Lamperth Mónika belügyminiszter javaslatára Medgyessy Péter 2002-ben Salgó László vezérőrnagyot nevezte ki a rendőrség élére, aki azonnal nekilátott a szervezeti átalakításnak, amelynek egyik legfontosabb eleme a Szervezett Bűnözés Elleni Igazagtóság átszervezése volt. Ennek következményeit a mai napig érzi a rendőrség. Az igazgatóság bázisán megalakult a Nemzeti Nyomozó Iroda, és ezzel együtt igen sok többdiplomás, magasan képzett szakember távozott a szervezettől, aki nem fogadta el a kényszerű átalakításból adódóan neki felkínált alacsonyabb beosztást és az ezzel járó jövedelemcsökkenést.
Az átszervezéssel 380 fő távozott a rendőrségtől.
Salgó László máig ismeretlen okokból 2004-ben leköszönt az addigra közel kétmilliárd forintos adósságot felhalmozó szervezet éléről, és a tisztségre Bene Lászlót, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának akkori vezetőjét nevezte ki az időközben kormányfővé előlépett Gyurcsány Ferenc sportminiszter.
Figyelemre méltó, hogy az átalakítással a Rendészeti Biztonsági Szolgálat fővárosi székhelyén létrehozott autópálya-rendőrségnek száznyolcvanhat parancsnoki beosztása van, de jelenleg is hiányzik a feladatok végrehajtásával megbízható állománya, ezért a szolgálatot többnyire a határőrség munkatársai látják el. Szakemberek felvetése szerint a határőrségnek uniós tagságunk miatt mára főleg rendészeti feladatai maradtak, amelyeket nem az ország határain látnak el, ezért érthetetlen, hogy a szintén tárcairányítás alá tartozó szervezetet miért nem integrálták máig a rendőrséggel.
A közösségi rendvédelem fokozatos kiépítésére és működésére a nagyobb közterületi jelenlét, a városi kapitányságok megerősítése és a lakossággal közvetlenül kapcsolatban álló rendőri szervek hatáskörének növelése nyújt lehetőséget, párosulva az önkormányzatoknak a közbiztonság terén vállalt nagyobb felelősségével, intenzívebb bűnmegelőzési tevékenységével, a közterület-felügyeletek erősítésével és a polgárőrségi mozgalom terjedésével – mutatott rá a kormányprogram.
Az adatok alapján a rendőrség és a polgárőrség munkakapcsolata az egymásra utaltság okán jónak mondható, azonban a polgárőrség technikai felszereltsége az elmúlt években szinte semmit sem javult. A szervezet főként rendőrségtől leselejtezett járműveket használ, és a tavalyi évhez képest csökkent az Országos Polgárőr Szövetség költségvetési támogatása.
A kormányprogram szerint a kiinduló helyzet az volt, hogy az elmúlt években megszűnt a rendőrség bűnüldözési monopóliuma, a bűnüldözés tagoltabbá vált. A specializálódás szakmai előnyöket hordoz, de ezzel együtt növekedtek az összehangoltság nehézségei, sőt a konkurenciaharc jelei mutatkoztak.
Az állomány számára jelentős minőségi változást jelentett, hogy a rendőrként korábban minden beosztást és rangot megjárt Pintér Sándor után a tekintéllyel nem rendelkező Lamperth Mónika lett a miniszter. A belügyi vezetés nem tudta kezelni a hierarchiára épülő szervezet irányítását, miután a törvény szerint a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó, államtitkári és helyettes államtitkári beosztásban lévő rendőri vezetők nehezen viselték, hogy a tárca vezetője mellett államtitkárai is utasításokat adnak nekik, és rajtuk keresztül irányítják a szervezetet.
A kormányprogram elképzeléseinek teljesülésére jellemző, hogy Hatala József vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazgatója február közepén egy sajtótájékoztatón sikerként értékelte azt is, hogy a 2005-ös évben nem kellett kincstári biztost küldeni egyik rendőri szervhez sem. A tábornok azt hangsúlyozta: vannak területek, ahol a fejlesztésekkel nem lehet várni, utalva a rendőrség híradási rendszerére, az informatika egyes területére, illetve a mobilitás kérdésére.
A rendőrség megrendelésére legutóbb elkészített közvélemény-kutatások eredményei alapján nem változott azok száma, akik találkoztak már rendőri korrupcióval, és csak kismértékben javultak a szervezet munkájáról kialakított állampolgári vélemények. A megkérdezettek leginkább a rendőri munka szervezettségével, az ügyintézési és várakozási idővel, valamint a velük kapcsolatba került illetékes hatáskörével voltak elégedetlenek, ugyanakkor a kutatás azt mutatta, hogy növekedett azok száma, akik teljes biztonságban érzik magukat. Kismértékben javult a rendőrség munkájáról kialakított állampolgári vélemény, de kiderült, hogy egyre többen vannak olyanok, akik az általuk tapasztalt, kisebb súlyú bűncselekmények esetében nem fordultak a rendőrséghez.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: Magyar Péter bevallotta, hogy létezik a szivárványkoalíció
