Diplomáciai visszakozás

Mégis miért hátrált ki Orbán Viktor Donald Trump mögül?

Érdekes helyzetbe lavírozta magát a kormányfő az elmúlt hónapokban. Az amerikai elnökválasztást másokhoz hasonlóan árgus szemmel követő Fidesz politikájához a Republikánus Párt szellemisége áll közelebb. Ám a párt elnökjelöltjének eszmerendszere nem koherens: a korábban demokratákat is támogató Donald Trump csupán hangzatos kijelentései révén – és politikai kényszerből – vált a legnépszerűbb republikánussá.

Ezért is volt furcsa, hogy júliusban a Tusványoson Orbán Viktor – talán tanácsadói javallatra, talán saját meggyőződésből – amellett érvelt, hogy Trump milyen remekül megfogalmazta a terrorizmussal szembeni harc szükséges lépéseit. Ugyanerről beszélt hónapokkal később egy, az Origónak adott interjúban is, de pár nappal a bálványosi szabadegyetemen elhangzott beszéde után is Trump-párti mondatokat hangoztatott. A magyar miniszterelnök szerint a botrányból botrányba keveredő politikusnak vannak olyan felvetései, amelyeket a magáénak érez. A demokraták külpolitikája Európának rossz, Magyarországnak halálos – mondta Orbán júliusban a Christian Kern osztrák kancellárral közös sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a republikánusok külpolitikája az életet jelenti hazánknak. Nem múlhatott el az ősz sem Trump-párti megszólalás nélkül, ám ezúttal Kovács Zoltán nyilatkozott. A kormányszóvivő annak a Fox Newsnál is populistább Breitbart Newsnak áradozott Trump migrációval kapcsolatos filozófiájáról (!), amelynek egykori vezetője, Ste­phen Bannon a republikánus elnökjelölt kampánymenedzsere augusztus óta. Kovács azóta is vissza-visszatérő nyilatkozó a Breit­barton.

E megszólalások után a nemzetközi és a hazai közvélemény is Trump támogatói közé sorolta a magyar miniszterelnököt, aki első regnáló kormányfőként állt ki az ingatlanmágnás mellett. Illetve csak ezt hitte a fél világ, ám a miniszterelnök sajtófőnöke, Havasi Bertalan – szegény, mindig neki jut a piszkos meló – közölte a 444-gyel: „Orbán Viktor nem mondta, hogy Donald Trumpot támogatja. Ez az amerikai nép döntése. A miniszterelnök azt elemezte több megszólalásában, hogy melyik jelölt külpolitikája lenne jobb Európa és Magyarország számára”.

A visszakozás oka az lehet, hogy Trump országosan már bő hétszázalékos hátrányban van a Real Clear Politics kimutatása szerint,

míg a 14 úgynevezett battleground (a választási harcot eldöntő) államból csak négyben vezet, kettőben ráadásul minimális az előnye. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a két hét múlva esedékes választást a Demokrata Párt jelöltje, Hillary Clinton nyeri meg.

A diplomáciai kihátrálás két szempontból is érdekes. Az egyik, hogy az amerikai külpolitikában nem okoz látványos változásokat egy elnökcsere – emlékezzünk csak arra, hogy Barack Obama az ígéreteiért kapott Nobel-békedíjat, ám nem volt képes minden ígéretét valóra váltani.

Feltételezhetjük: komoly változás akkor sem állna be a magyar–amerikai viszonyban, ha történetesen Hillary Clintont iktatnák be januárban.

A másik szempont, hogy Amerikának már csak azért sem szólhatnak Orbán szavai, mert ezzel kapcsolatban pont ő figyelmeztette a tengerentúliakat. Tíz éve, a 2006-os választás során mondta azt két WikiLeaks-irat szerint amerikai diplomatáknak Orbán, hogy ne figyeljenek arra, amit a kampányban mond. Azaz a Trump-párti megszólalások is inkább a hazai szavazóknak szólhattak, ám a Pew Research Center nyáron publikált eredményei szerint a magyarok körében (is) Hillary Clinton a népszerűbb. Márpedig hazai fronton szükség lesz egy újabb ellenségképre, talán korábbi megnyilatkozásaival Orbán azt készítette elő, hogy Clinton legyen az.

De akkor mégis miért hátrált ki Trump mögül? Erre talán csak maga Orbán (vagy esetleg Habony Árpád) tudja a választ.

###HIRDETES2###