Meddig provokálható a polgár?

Milo Yiannopoulos bukásáért csupán egyetlen ember felel.

El kell ismernünk, Milo Yiannopoulos zseni. A 32 éves, Milo Hanrahan néven született brit–görög–zsidó újságíró neve nem feltétlenül ismerős a magyar olvasóknak, hiszen az Egyesült Államok nem fősodorbeli, alternatív jobboldali (alt-right) köreiben futott be óriási karriert. A magát egyszerre homoszexuálisnak és katolikusnak valló férfi munkásságáról idehaza csupán a honi jobboldal Donald Trump iránt rajongó rétegének köszönhetően esik szó itt-ott.

A karrierjét színikritikusként kezdő, majd technológiai újságíróvá avanzsált Yiannopoulos azzal lett ismert, hogy mindennel szembe ment, amit az angolszász véleményformáló elit megpróbált lenyomni az emberek torkán. Sokszor feszegette a szólásszabadság határait – nem csoda, hogy az előadóként is meghökkentő (és éppen ezért sikeres) Yiannopoulost megannyi egyetemi campusról kitiltották, majd a Twitter is úgy gondolta, nem látja szívesen. A Steve Bannon – ma Donald Trump amerikai elnök stratégiai főtanácsadója – által főszerkesztett portálnál, a politikailag korrekt beszédnek hadat üzenő Breitbart Newsnál is technológiai rovatot vezetett, de egyre gyakrabban írt társadalmi témákról is. Yiannopoulos a hozzá hasonlóan a PC-vel leszámolni szándékozó Donald Trump republikánus elnökjelölt mellé állt. Az ingatlanmágnásnak minden bizonnyal sok szavazatot hozott a melírozott hajú, homoszexuális férfi, aki „Veszélyes buziturné” címmel járta körbe Amerikát. Yiannopoulos kicsit olyan, mint a szintén zsidó Sacha Baron Cohen komikus ugyancsak meleg karaktere, Brüno, azzal a különbséggel, hogy az újságíró alakította szerepet jóval kevesebben tartják viccesnek.

Yiannopoulos zseniálisan használta ki néhány év alatt, hogy az emberek jelentős rétegének elege lett a politikai korrektségből. Azonban a szexistának, rasszistának és megannyi másnak – még homofóbnak is – felcímkézett újságíró nemrég elcsúszott a banánhéjon, és a szépen felépített karrier összeomlani látszik. Múlt hétvégén egy magát Reagan Zászlóaljnak nevező, fősodorbeli konzervatív csoport révén ismét felbukkant az interneten egy tavalyi breitbartos beszélgetés, amelyben Yiannopoulos azt mondta, ha valaki szexuálisan érett tizenhárom évesekhez vonzódik, abban az esetben nem beszélhetünk pedofíliáról. Ez az a kérdés – talán a nők elleni erőszakkal egyetemben –, amelyben a nyugati kultúrkör közvéleménye egységes: tilos relativizálni.

Ezt követően visszavonták a meghívását a jobboldali fősodor legnagyobb éves rendezvényének, a Konzervatív Politikai Cselekvés Konferenciának a szervezői, akik előadóként számítottak volna a provokatőrre. Ez önmagában még nem meglepő, hiszen Yiannopoulos maga sincs túl jó véleménnyel a republikánus elitről, ráadásul nem egyszer mondták vissza fellépéseit. Rosszabbul eshetett neki, hogy Dangerous (Veszélyes) című, megjelenés előtt álló könyvének kiadója, a Simon & Schuster is felmondta a 250 ezer dollár értékű szerződést. Az ügy még a Breitbartnak is sok volt: több szerkesztő jelezte, ha Yiannopoulos marad, ők mennek. Végül a professzionális troll – jó eséllyel életében először – bocsánatot kért, és felmondott a portálnál, de biztosította híveit, hallanak még róla. A sors iróniája, hogy ugyanúgy védekezett, ahogy azok szoktak, akik ellen rendszeresen fellép: nem is úgy gondolta, szavait kiragadták a kontextusból és félremagyarázták.

Persze kérdéses, hogy a teljesen elszigetelődött Yiannopoulos mennyire lesz képes felszínen maradni a politikailag korrekt beszéd által egyre kevésbé uralt tengerentúli közéletben. Az viszont biztosan nem igaz, amit az amerikai és hazai Yiannopoulos-hívők állítanak, miszerint az alt-right hősét a baloldal „lőtte ki”. Yiannopoulos bukásáért csupán egyetlen ember felel: az, aki nem érezte, hol van a polgárpukkasztás határa. Vagyis ő maga.