Sokkoló, vérfagyasztó, különösen felháborító bűneseteknél megszokhattuk: elsőként és legkönnyebben a nép egyszerű gyermeke ítélne. Halálbüntetést, kémiai kasztrálást, életfogytiglant! Az egyiket miért tartják még előzetesben, a másikat miért engedik ki onnan? És egyáltalán, miért nem képesek a rendőrök hamarjában elfogni az ismeretlen tettest, aki továbbra is szabadon garázdálkodhat? A kommentmezőkből legalábbis ezeket a mondatokat szokhattuk meg. Igaz, némiképp összezavarja viszont a rendőrség munkájában és a független bíróságok ítéletében végsőkig bízó állampolgárt, amikor a kérdés egész másfelől érkezik. Jelesül: amikor a feltételezett elkövető nem érti, miért nem keresték még fel őt az egyenruhások. Sőt: nemcsak nem érti, de ennek nagy nyilvánosság előtt hangot is ad. Merthogy az újságíró előbb eljut hozzá, mint a hatóság, és még egy voltaképpeni beismerő vallomást is kicsikar belőle. Hiába, mintha mi sem történt volna, továbbra sem viszik el, és folytathatja, amit elkezdett: fiatal lányok zaklatását.
A 24.hu közölt nemrégiben egy cikket, majd a Hír TV riportot, amelyben sikerült megszólaltatni a Cegléden kislányokat megrontó férfit. A pilisi R. Martin ellen egy ceglédi nő szeretett volna feljelentést tenni gyerekek molesztálása miatt, ám a lap szerint először a bizonyítékok ellenére elküldték. Azzal rázták le M. Szilviát, hogy mivel magánvádas ügyről van szó, csak a sértett tehet feljelentést – mármint a zaklatott kislányok ezek szerint. Később valahogy csak összejött mégis a dolog, a gyámügy is mozgásba lendült, de hiába, az elkövető két héttel a feljelentés után is szabadon járhatott és nyilatkozhatott. Előbb hárítani próbált, majd kijelentette: „Egy ilyen kiskorú volt, és ő akarta jobban.” Sőt: „Csak megujjaztam. Az semmi. Különben is, a csaj full szerelmes belém.” A viszolyogtató élménybeszámoló után jön a rémült mentegetőzés: a tettes szerint ő skizofrén, a másik énje volt, és amúgy is, a hangok öngyilkosságra biztatták.
A cikket jegyző Balavány György erre felhívott egy pszichiátert is, aki általánosságban elmondta: a hárítás, az érzelmi húrok pengetése és a gátlástalan hazudozás inkább utal pszichopátiás személyiségzavarra. A skizofrénia nem olyan, mint a filmekben, hogy a beteg bűncselekményeket követ el, majd nem emlékszik rájuk. Az ebben szenvedő nem is igen tud a bajáról, tehát nem fog ekként hivatkozni rá. A legérdekesebb viszont, amit a következményekről mondott. R. Martin állítása szerint az újságból tudta meg, hogy feljelentették, de két hétre rá sem kereste senki, „csodálkozok is”. A férfi állítása szerint mindent megtenne, csak ne vigyék börtönbe, és szeptember 20-ra van időpontja, hogy megállapíttassa a skizofréniát.
Nem kell ahhoz gyakorló pszichiáternek lennünk, hogy tudjuk: ön- és közveszélyes emberrel állunk szemben, aki valószínűleg tényleg szenved valamilyen betegségben, és aki nyilvánosan beismert bűncselekményeket. Mindez akkor is igaz, ha valami oknál fogva a ceglédi zaklató pont nem ő lenne. Aki a hírek szerint kislányok ellen követett el szexuális bűncselekményt, megpróbálta őket öngyilkosságra rávenni, és még hangokat is hall, az veszélyt jelenthet a társadalomra. Hát még ha retteg a börtöntől, és tudja, hogy hamarosan eljöhetnek érte. Ennek ellenére a 24.hu másnap, szeptember 1-jén ismét arról számolhatott be: a férfi újabb fiatal lányoknak írt zaklató üzeneteket. A Ceglédi Járási Hivatal továbbra is azt közölte, hogy ismeretlen tettes ellen nyomoz, miközben a férfi találkozókért könyörög lányoknál, és öngyilkossággal fenyegetőzik.
Felvetődik bennünk a jól ismert kérdés: tényleg valami nagyobb bajnak kell történnie, hogy gyorsan és szakszerűen sikerüljön eljárni hasonló ügyekben? Amíg nincs a borsodnádasdi lány esetéhez hasonló újabb tragédia, nem is kell nagyon elsietni a dolgokat? Nem épp hasonló esetben kellene kihasználni, hogy megelőzhetjük a súlyosabb történéseket?