Kína nem felejti Balog Zoltán „múltját”

A kifinomult pekingi politika nem szereti a durva eszközöket.

Buzna Viktor
2017. 12. 01. 20:07
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben Keleten zajlik az élet, Magyarországon mintha megállt volna az idő. Itt csak a személyek cserélődtek ki, a politika, a közbeszéd képtelen a fejlődésre. Barátkozunk Kínával, de semmit nem tanulunk tőle. A pillanatnyi közhangulat, a felszínes kommunikációs panelek mentén születnek a döntések. Az értelem helyett az érzelmek, a következetesség helyett a kapkodás uralkodik. Balog Zoltán példáját követve a tibeti zászlóval együtt a felszínes ellenzéki szerepet ezúttal Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje vette fel.

A másik oldalon ott van a Kína kegyeiért fölösleges csatákat vállaló kormány. Nagy felhajtással, de mérsékelt eredményekkel ért véget szerdán a 16+1 együttműködés budapesti csúcstalálkozója, és jó lenne, ha azt mondhatnánk, hogy csak nem voltunk szerencsések az időzítéssel. Minden nemzetközi együttműködés esetében visszaesik egy ponton a kezdeti lendület, ahogy a szokatlan világpolitikai jelenségeket a kívül rekedtek – ezúttal a nyugati világ – előbb vagy utóbb kritizálni kezdik. Ám a tavalyi rigai csúcson a kritikus hangok visszafogottabbak voltak. Így valószínűbb, hogy a magyar kormány érzelmekkel töltött, kapkodó politikájának köszönhető a 16+1 megítélésének visszaesése.

A Kínára összpontosító keleti nyitásos politikát a kormány összemosta a Brüsszel ellen indított szabadságharccal, és ez rosszul sült el. Lapunk és a külföldi sajtó is írt róla, hogy a kormánynak több esetben sikerült megakadályoznia a Peking túlkapásait elítélő, közös uniós fellépéseket. Lehet vitatkozni azzal, hogy Brüsszel miért akar minősíteni tőle több ezer kilométerre fekvő jelenségeket, ám a tényleges gáncsoskodás előtt a magyar kormánynak körültekintőbben kellett volna eljárnia. A Kína melletti harcos kiállás csak megerősítette a nyugati paranoiát, miszerint Peking egy titkolt stratégiát követve világhatalomra tör. Hírek szerint ez vezetett az abszurd fordulathoz: maga a kínai államfő, Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kért önmérsékletet Orbán Viktortól, amikor a két vezető először találkozott májusban.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.