Krumpli és tojás

Ötszáz vagy ezer forintért szavazatszerzésben reménykedni elég pitiáner dolog.

A 2018-as kampány nem a választás napjának kiírásával kezdődött. A terézvárosi Bajkai István december elején tojást, januárban tejet, a hét elején a miskolci Hubay György egy zsák almát osztott ki a megnyerni kívánt választóknak, Demeter Zoltán február elején ötszáz főt látott vendégül Kazincbarcikán, ahol a meghívottak egy üveg bort is kaptak. Közös az ajándékokban, hogy szerepelt rajtuk a jelölt és pártja neve. Rétvári Bence, az emberminisztérium államtitkára Vácra vitt burgonyát a helyi lakosoknak, Budapesten, a Hegyvidéken önkormányzati krumpliosztást hirdetett a helyi Fidesz, Hódmezővásárhelyen pedig tízezer forintos Erzsébet-utalványt kapnak a nyugdíjasok a februári polgármester-választás előtt. És bő másfél hónap van még a választásig.

Nem kétséges, hogy a kormányzó pártok mindent megtesznek az újabb győzelemért. Az eddig bevetett módszerek is erre utalnak, a plakáttörvény, az évek óta tartó migránsozás és sorosozás, a jobbikos óriásplakátok vagy az ellenzéki pártok olcsó irodabérlése miatti ÁSZ-büntetések. Ezt a célt szolgálják a kormány vagy a kormánypártok által megrendelt hirdetések szövegei, a nemzeti konzultációk kérdései, a sajtótájékoztatókon elhangzott csúsztatások, féligazságok vagy éppen hazugságok.

Bajkai István azt állította, hogy a saját pénzén vette a tojást és a tejet, Rétvári Bence adományra hivatkozott a krumpliosztásnál, máshol az önkormányzat nagylelkűsége érhető tetten, Demeter Zoltán másfél milliós vendéglátásánál szintén saját pénzre hivatkozott, meg arra, hogy a támogatójegyekből visszatérül a pénz nagy része. Számoljunk egy kicsit! Öt kiló krumpli nagyjából ezer forint, egy doboz tojás vagy két liter tej ennek a fele. Ötszáz vagy ezer forintért szavazatszerzésben reménykedni elég pitiáner dolog.

Különös és cseppet sem elegáns a választási iroda minapi értelmezése, amelyben arról tájékoztatták az induló pártokat, hogy ha nincs 27 egyéni képviselőjük a fővárosban és kilenc megyében, akkor törlik az országos listájukat. Amikor a kormánypárti képviselők szavazatával egyfordulóssá tették a választást, arra hivatkoztak, hogy a választás előtt kell együttműködő partnert keresni, most meg éppen az a baj, hogy ha nyögvenyelősen is, de koordináltan indítanának egyéni jelölteket egyes ellenzéki pártok. A napokban megjelentek a legújabb, az igazsággal köszönőviszonyban sem lévő Fidesz-plakátok, a kerítésbontó ellenzéki vezetőkkel és az őket ölelgető Soros Györggyel. Ráadásul kiderült, hogy olcsóbban, a tavalyi listaáron vették a hirdetési helyeket. Értjük, amit szabad Jupiternek

Az ellenzéki párok már régóta mondják, hogy az évek óta tartó és rengeteg közpénzt felemésztő migránsozás helyett az egészségügy, a lakhatás, az oktatás kérdésével kellene foglalkozni. A közérdekű javaslatok, mint a kilakoltatás leállítása, a közszolgák fizetésemelése, a diákok követelésének meghallgatása, a minimálnyugdíj és a családi pótlék emelése a kormánypárti politikusok szerint csak az ellenzék politikai ármánykodása, és minden ilyen mögött Soros áll. De folytathatjuk a sort a háttérbe szorított környezetvédelemmel, az építési területté silányított közparkokkal, az elavult technológiájú, orosz függést és biztonsági kockázatokat hordozó atomerőmű-bővítéssel. A kormány számára ez nem fontos, még a levegőtisztaság ügyére is Brüsszelnek kell felhívni a figyelmet. Az állandó migránsozás miatt nem kerül szóba a nagyarányú kivándorlás kérdése, és nem lehet érdemi párbeszédet folytatni a menekültkérdésről sem.

A kormánynak csak az a fontos, hogy elhallgattassák a kritikákat, kimagyarázzák a leleplezett hazugságokat, megnyerjék a választást, és folytatódjon a NER-lovagok gazdagodása, a vadászkastélyok építése, növekedjen a földbirtokok nagysága vagy a magánrepülők és helikopterek száma. A választóknak meg jut egy kis krumpli, alma vagy tojás.