A kormánymédiának nemhogy ez nem számít, egy szerencsétlen idős ember tragédiája sem: címlapokon harsogták , hogy „meghalt Hadházy áldozata”, miután a férfi kórházba kerülve életét vesztette. Életbe lépett a „Soros megölte volna az anyját” effektus. A propagandának semmi sem szent, ha a választási küzdelemről van szó. Pedig Márki-Zay Péter esetében már láthatták, hova vezet a mocskolódó kampány. Ott is egy jobboldali érzelmű, családos, hívő emberről volt szó, akit mégis úgy támadtak, mintha visszaeső bűnöző lenne. Lázár János miniszter egyenesen bolondnak nevezte a kampány során. Győzelme előtt a DK és a Jobbik emberének állították be – de mi történt később? Hirtelen független jelölt lett, akire csak ráakaszkodott az ellenzék, sőt „alapvetően jobboldali”, a Fideszből kiábrándult ember, amilyenből „úgysem talál az ellenzék 106-ot”.
Pontosan ilyen jobboldali érzelmű ember Hadházy is, aki korábban fideszes képviselő volt Szekszárdon. Nem tetszett neki, hogy a helyi nagyságok egymás között beszélik le a trafikbizniszt, lépett hát. Kormányközelből azóta árulózzák, mintha a hűség fogalma azt takarná, hogy fedezzük a másik mocskos ügyleteit. A politikus már akkor is a polgári értékrendet zászlajára tűző közösséget keresett, de ha kivár egy új jobboldali erőt, hallgathatna azóta is. Nem így tett, a korrupciós ügyek bolygatása miatt pedig engesztelhetetlen immár a düh iránta. Miközben Márki-Zayhoz hasonlóan ő is csak olyan politikus, akinek helye lenne egy valóban polgári pártban.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!