Brüsszelben még be sem fejeződött az egyeztetés az európai pozíciók elosztásáról, idehaza máris újabb tisztségekért szállnak versenybe a jelentkezők. Az egyéni jelöltek és a különféle szervezetek megbízottai a főpolgármesteri, a polgármesteri és a képviselői helyekre pályázhatnak – az önkormányzatokban legalább húszezer közéleti poszt talál majd gazdára. Ehhez kapcsolódik később a helyhatósági vállalatok és intézmények vezérkarának megújítása, az igazgatótanácsokat és a felügyelőbizottságokat is beleértve. Aki tehát indíttatást érez, hogy részt vegyen az ilyesfajta közéleti tevékenységben, most érthetően akcióba lendül és támogatókat keres magának.
Egyik kampány a másikat éri. Magyarország 21 uniós képviselőjéről május végén voksolhattunk, azt ugyanakkor még nem tudjuk, pontosan mikor lesznek a helyhatósági választások. A jogszabály alapján csupán annyi bizonyos, hogy október valamelyik vasárnapján járulhatunk az urnákhoz, de a köztársasági elnöknek még meg kell határoznia a konkrét dátumot. Utoljára öt évvel ezelőtt, augusztusban indult a hivatalos ajánlások összegyűjtése, és október 12-én szavazhattak a választópolgárok.
Mivel a kampány – ugyancsak hivatalosan – ötven nappal a szavazás előtt kezdődik, a helyi önkormányzati választásokon részt vevők várhatóan most is augusztus 20. után állnak csatasorba. Így néz ki a hivatalos, jogi megoldás, a politikai meggyőzés azonban nincs időhöz kötve. Ez folyamatosan zajlik, olyannyira, hogy az aktivisták és a pártok a múlt évi országgyűlési szavazástól a két hete megrendezett uniós parlamenti voksolásig egyfolytában agitálták a választókat, de azóta sem tartottak szinte egy perc szünetet sem. Magánszemélyek és különféle szervezetek egymás után jelentik be indulási szándékukat, természetesen mindenekelőtt a főpolgármesteri tisztségre.
Főpolgármesternek lenni, Budapestet vezetni kivételes lehetőség, s nagy felelősség. Budapest ugyanis nem egy a sok város közül, hanem az ország fővárosa. Ezért is meglepő, hogy a városvezetői tisztségre jórészt másod-, harmadvonalbeli aspiránsok jelentkeznek. A jelöltnek a várospolitikához és az országos nagypolitikához is értenie kell. Már csak azért is, mert Budapest fejlesztése általában országos beruházásként vagy kormányzati közreműködéssel történik. Nem könnyű összhangot teremteni a különböző érdekek között, nem is várja el senki, hogy a főpolgármester mindenkor egy húron pendüljön a kormányzattal. Hozzátartozik ehhez az is, hogy az egyes városrészek lakói, önkormányzatai olykor különféle szempontokat képviselnek. Az egyeztetés, a harmónia megteremtése végső soron elengedhetetlen, s komoly diplomáciai érzéket követel.
