Kell-e félni a koronavírustól?

A tudatosságot ne a koronavírus okozta pánik hajtsa, hanem a téli szezonban cseppfertőzéssel terjedő nátha- és influenzavírusok elleni küzdelem.

Dr. Kemenesi Gábor–Dr. Jakab Ferenc
2020. 02. 06. 8:00
Hongkong, 2020. január 26. Az új, tüdőgyulladást okozó koronavírus terjedése miatt szájmaszkot viselnek az emberek egy hongkongi vasútállomáson 2020. január 26-án. Hongkongban eddig hat koronavírus-fertőzést jelentettek. A koronavírus halálos áldozatainak a száma 56-ra nőtt Kínában, és világszerte több mint kétezer fertőzöttet regisztráltak. A kórokozó a 11 millió lakosú Hupej tartománybeli Vuhan egyik halpiacán bukkant fel először, ahol illegálisan árusították a vadhúst. MTI/EPA/Jerome Favre Fotó: Jerome Favre Forrás: MTI/EPA/Jerome Favre
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A címben feltett kérdésre a válasz egyszerű: nem. Félni semmiképpen sem kell, de a valós híreket és információkat követni annál inkább. Hiba lenne lebecsülni azt a helyzetet, amellyel az emberiség most szembenéz. Azonban az elmúlt hetekben számtalan téves információ és járványként terjedő álhír kapott szárnyra. Ez a modern történelem első járványa, amikor nem csupán a vírus elleni globális küzdelem folyik, hanem a védekezést nagyban nehezítő álhírek elleni harc is. Ez az írás ebben a küzdelemben kíván állást foglalni.

Felesleges lenne megítélni azokat az intézkedéseket, amelyeket a világ járványügyi szak­értői tesznek most a járvány féken tartása érdekében. Rendkívül tehetséges szakemberekről van szó, akik tudják a dolgukat, hiszen ezért tanultak éveken át. A legfőbb probléma, hogy az emberek rossz kérdést tesznek fel maguknak: Mit tegyek a vírus ellen? Semmit. Egyelőre ez a hivatalos szervek és a tudomány feladata, ám munkájuk elengedhetetlen része a bizalom. Tehát ha mégis ezt kérdezzük magunktól, akkor ne a szájmaszkok felvásárlásának ötlete jusson eszünkbe először, hanem az, hogy bízzunk a szakértőkben és az intézkedéseket végző hatóságban, hiszen ők azok, akiket adóforintjainkból kiképeztünk az ilyen helyzetek megértésére és kezelésére.

A járvány legfőbb kára tehát nem a betegek számában vagy a halálozási rátában mérhető, hanem abban az iszonyú anyagi és kapacitásbeli ráfordításban, amelyet most le kell kötni. A járványügyi intézkedések, a karantén fenntartása, a kereskedelem és a turizmus lassulása hosszú távú és mély gazdasági hatásokat fejtenek ki. Nem is beszélve a részvénypiaci instabilitásról, amelyeket jó eséllyel számos gazdaság meg fog érezni. Nem volt ez másképp a 2002–2003-as SARS-járványnál sem, amelynek védekezési összköltségét a mostani járványnál már bőven meghaladtuk világszinten. Ezen a ponton pedig gondoljunk bele, ha ezek a hatások egy afrikai fejlődő országban is megjelennek, ahol a rendkívül limitált egészségügyi diag­nosztikai és ellátórendszerek alapból is túlterheltek, akkor a következmények kiszámíthatatlanok lesznek, és valószínűleg komoly gazdasági, társadalmi és akár politikai válságba sodorják az érintett országot. A nyugat-afrikai ebola­járvány során láthattuk, hogy a vírus elleni küzdelem teljes mértékben elvonta az erőforrásokat a malária és a HIV ­elleni harctól, így járulékosan nagyobb veszteségek érték az érintett országokat, mint közvetlenül az ebolától.

Az előítéletek számára is kiváló táptalajt nyújt a jelenlegi helyzet, ugyanakkor ez a magatartás is rendkívül kontraproduktív. A globalizált világban ezer szálon kötődünk egymáshoz, ez jelenti most a jóléti társadalmat fenntartó legfőbb hajtóerőt. Amikor indokolatlanul félünk a csomagoktól, amelyeket Ázsiából rendelnénk, félünk elmenni a sarkon álló kedvenc kínai éttermünkbe, mind részesévé válunk a járvány negatív hatásainak.

Tudományos szempontból kizárt, hogy heteken át utazó csomagokon fertőzőképes állapotban megmaradjon a vírus. A különböző víruscsoportok között nagy különbség van abban, hogy mennyi ideig tudnak a gazdatesten kívül fennmaradni, ez a koronavírusok esetében maximum órákban mérhető.

Mivel a járvány jelenlegi epicentruma Kínában található, egyelőre teljesen indokolatlan a koronavírus elleni személyi védekezés vagy kedvenc kínai éttermünk kerülése, ugyanakkor nagyon hasznos a jelenleg folyó influenza­szezon hatásainak csökkentéséhez. A tudatosságot így ne a koronavírus okozta pánik hajtsa, hanem a téli szezonban cseppfertőzéssel terjedő nátha- és influenzavírusok elleni küzdelem.

A járvány fertőzöttjeinek száma jelenleg meghaladta a húszezret, és a kínai információk alapján még egyszer ennyi gyanús esettel van dolgunk a járvány gócpontjában. Ez rendkívüli terhelést jelent most Kínának, így a nemzetközi szolidaritás mindennél fontosabb, és soha nem látott közös érdek hajtja. Ennek egyik lépése a nemzetközi közegészségügyi vészhelyzet kihirdetése is, amely a WHO kezébe adja az irányítást, és mind szervezési, mind anyagi szempontok mentén összehangolja a védekezést. Ez nem vészjelzés, inkább egy stratégiai lépés afelé, hogy a károkat hatékonyan és összehangoltan minimalizálhassuk. A külföldön megjelenő megbetegedések egyelőre mind behurcolt esetek, limitált terjedéssel, melyeket sikerült jól izolálni. Amíg Kínán kívül nem jelennek meg tartós terjedési láncolatok, addig igazi világjárványról sem beszélhetünk. Így jelenleg a Kínán kívüli hatóságok és szakemberek a járvány előtt járnak egy lépéssel. Azt nehéz megjósolni, hogy ezt sikerül-e így is tartani. Ugyanakkor biztató jel, hogy a tudomány soha nem látott gyorsasággal és hatékonysággal reagált erre a kihívásra, amely a felbukkanó fertőző betegségek sorában biztosan nem az utolsó.

A járvány kezdetét követő hetek során rendelkezésre állt a vírus genetikai információja, így világszerte hamar elérhetővé vált a vírus kimutatásához szükséges diagnosztikai teszt. A modern molekuláris biológiai technikáknak hála, a vírus genetikai változása betegről betegre követhető. Még a járvány előtt létrejöttek és működésbe léptek olyan tudományos szövetségek, amelyek a vakcinagyártás, az antivirális (vírusellenes) szerek tesztelése és a virológiai kutatások terén képesek gyors eredményeket elérni. Minden fegyver a kezünkben van, hogy példátlan hatékonysággal lépjünk fel a vírus ellen, az a kérdés, hogy ezeket jól használjuk-e.

Mi várható tehát az elkövetkező hetek során? Várhatóan hamarosan eldől, hogy a vírus terjedését sikerül-e Kínára korlátozni, vagy a 2009-es H1N1-típusú influenzavírushoz hasonlóan szélesebb körben elterjed az emberi populációban, beépülve a mindennapjainkat érintő légúti vírusfertőzések közé. Az utóbbira kevés esélyt látni, hiszen biztató híreket hallani az antivirális terápiák sikerességéről és a vakcinafejlesztési, kutatási eredményekről is. Tudományos szemmel nézve nem ez a járvány pusztítja ki az emberiséget, ám a személyes tragédiákról és a társadalmat átszövő káros hatásokról nem szabad megfeledkezni. De ezek ellen csak tudatosan, nemzetközi és társadalmi csoportokon átívelő összefogással és bizalommal lehet küzdeni.

A szerzők a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának orvos kutatói

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.