A címben feltett kérdésre a válasz egyszerű: nem. Félni semmiképpen sem kell, de a valós híreket és információkat követni annál inkább. Hiba lenne lebecsülni azt a helyzetet, amellyel az emberiség most szembenéz. Azonban az elmúlt hetekben számtalan téves információ és járványként terjedő álhír kapott szárnyra. Ez a modern történelem első járványa, amikor nem csupán a vírus elleni globális küzdelem folyik, hanem a védekezést nagyban nehezítő álhírek elleni harc is. Ez az írás ebben a küzdelemben kíván állást foglalni.
Felesleges lenne megítélni azokat az intézkedéseket, amelyeket a világ járványügyi szakértői tesznek most a járvány féken tartása érdekében. Rendkívül tehetséges szakemberekről van szó, akik tudják a dolgukat, hiszen ezért tanultak éveken át. A legfőbb probléma, hogy az emberek rossz kérdést tesznek fel maguknak: Mit tegyek a vírus ellen? Semmit. Egyelőre ez a hivatalos szervek és a tudomány feladata, ám munkájuk elengedhetetlen része a bizalom. Tehát ha mégis ezt kérdezzük magunktól, akkor ne a szájmaszkok felvásárlásának ötlete jusson eszünkbe először, hanem az, hogy bízzunk a szakértőkben és az intézkedéseket végző hatóságban, hiszen ők azok, akiket adóforintjainkból kiképeztünk az ilyen helyzetek megértésére és kezelésére.
A járvány legfőbb kára tehát nem a betegek számában vagy a halálozási rátában mérhető, hanem abban az iszonyú anyagi és kapacitásbeli ráfordításban, amelyet most le kell kötni. A járványügyi intézkedések, a karantén fenntartása, a kereskedelem és a turizmus lassulása hosszú távú és mély gazdasági hatásokat fejtenek ki. Nem is beszélve a részvénypiaci instabilitásról, amelyeket jó eséllyel számos gazdaság meg fog érezni. Nem volt ez másképp a 2002–2003-as SARS-járványnál sem, amelynek védekezési összköltségét a mostani járványnál már bőven meghaladtuk világszinten. Ezen a ponton pedig gondoljunk bele, ha ezek a hatások egy afrikai fejlődő országban is megjelennek, ahol a rendkívül limitált egészségügyi diagnosztikai és ellátórendszerek alapból is túlterheltek, akkor a következmények kiszámíthatatlanok lesznek, és valószínűleg komoly gazdasági, társadalmi és akár politikai válságba sodorják az érintett országot. A nyugat-afrikai ebolajárvány során láthattuk, hogy a vírus elleni küzdelem teljes mértékben elvonta az erőforrásokat a malária és a HIV elleni harctól, így járulékosan nagyobb veszteségek érték az érintett országokat, mint közvetlenül az ebolától.