2021 a zöld pénzügyi fordulat éve lehet

Cél, hogy a pénzügyi szektor erőteljesen hozzájáruljon a környezetileg is fenntartható gazdasági növekedéshez.

Fentartható fejlődés, zöld pénzügyi fordulat Forrás: 123RF

A Magyar Nemzeti Bank – Közép-Európában az első jegybankként – közel két éve azon dolgozik, hogy 2021 a zöldfordulat éve legyen Magyarországon: a pénzügyi szektor erőteljesen hozzájáruljon a környezetileg is fenntartható gazdasági növekedéshez, utat mutatva és finanszírozást biztosítva a hazai gazdaság egészének a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A pénzügyi szektoroktól ezért az MNB azt várja el, hogy – figyelve és kezelve az ökológiai és pénzügyi kockázatokat – tegyék zöldebbé termékeiket és szolgáltatásaikat, sőt belső működésüket is. Ehhez segítséget, szakmai támogatást is adunk. A klímavédelmet zászlójukra tűző hazai és nemzetközi partnerekkel való együttműködés, illetve edukációs program­jaink, zöld pénzügyi konferenciáink révén mutatjuk be széles körben a fenntarthatóságot szolgáló megoldásokat, tudásbázist. Mindebben az MNB saját működésének „zöldítésével” is élen kíván járni.

Melyek a legfontosabb intézkedéseink? A jegybank rövidesen zöldajánlást ad ki a bankoknak, ennek társadalmi konzultációja már zajlik is a szektorral, valamint a civil szervezetekkel. Ebben egyebek közt azt várja majd el, hogy a hitelintézetek építsék be üzleti stratégiájukba és mérjék is a környezeti kockázatok hatásait, s legyenek ezért konkrét vezetők felelősek az adott intézményen belül. Sürgetjük a környezeti fenntarthatóságot segítő további hiteltermékek kialakítását, sőt azt is, hogy a hitelezett ügyfelek ökológiai lábnyomát is kísérjék figyelemmel a bankok.

A bankoknak át kell gondolniuk azt is, hogy a környezetileg nem fenntarthatóan működő vállalatok finanszírozását miként, milyen ütemben lehet leépíteni. Végül azt is szeretnénk, hogy a pénzügyi intézmények saját tevékenységük során is minél inkább csökkentsék saját környezetterhelésüket, és akár a karbonsemlegességet is érjék el. Az MNB idén klíma­stressztesztet is végez a pénzügyi intézményekre vonatkozóan.

2021 első felében az előzetes adatok szerint több hazai hitelintézet a lakossági ügyfelek számára kedvezményes kamatozású vagy díjú zöld jelzáloghitelekkel léphet piacra, az MNB (az ennek megvalósulását szolgáló) Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programja előnyeit kihasználva. A piaci kínálat várható erősödését jelző tény, hogy két nagy hazai kereskedelmi bank nemrég csatlakozott az energiahatékony jelzálog-hitelezést támogató legjelentősebb nemzetközi fórumhoz.

Az MNB nemrég publikálta a zöldvállalati hitelezés élénkítését szolgáló tőkekövetelmény-kedvezmény programját is. Ebben a megújulóenergia-termelés hitelezését és a zöldkötvények banki vásárlását ösztönzi. Idén ezt a kört szélesíteni kívánja, várhatóan a fenntartható agrárium, a zöldközlekedés, a körkörös gazdaság és az energiahatékonyság terén.

Nem csak a bankokra kell azonban figyelni! A tőkepiac fenntarthatóság „szolgálatába” állítása érdekében az MNB Nemzeti fenntartható tőkepiaci stratégia megalkotásán dolgozik az Euró­pai Bizottság és az EBRD támogatásával, korábban pedig a klímabarát vállalati, banki és önkormányzati zöld kötvény­piac fejlesztése érdekében szakmai ösztönző vitairatot tett közzé. Ennek jegyében dolgozta ki a zöldvállalati kötvényekbe való banki befektetésre már említett tőkekedvezmény-programot is.

Nagyon ígéretes jel, hogy régiónkban az elsők közt, 2020 júniusában megtörtént az első zöldállampapír-kibocsátás, tavaly augusztusban pedig – az MNB Növekedési kötvényprogramjába csatlakozva – az első hazai vállalati zöldkötvény-kibocsátás is, melyeket 2020 végén újabb vállalati kibocsátások követtek.

A hazai befektetési alapoknál immár külön ESG (azaz a környe­zeti, szociális és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő) minősítéssel érhetők el az ezen értékeket fontosnak tartó ügyfelek számára egyes alapkezelők konstrukciói. A Budapesti Értéktőzsde 2021 I. negyedévében ESG-iránymutatást ad ki a kibocsátóknak, ennek nyilvános konzultációja zajlik a piaci szereplőkkel. A zöld tőkepiac élénkülése nyomán a fenntartha­tóságot célul kitűző biztosítási és nyugdíjpénztári eszközalapok számának növekedésére is számítani lehet.

A lakossági befektetői, keresleti bázis szélesítése érdekében a jegybank erősítette ismeretterjesztő programjait. Tavaly december elején, a karácsonyi időszak közeledtével indította el Családi zöld pénzügyek honlapját, amellyel – környezet- és pénztárcabarát tanácsokkal – felhívja a figyelmet, hogy a pénzügyek tudatos kezelése egyben a fenntarthatóságot is szolgálja. A program ökolábnyom-kalkulátorával az ügyfelek kiszámíthatják fogyasztási szokások környezetre gyakorolt hatását is. A továbbiakban zöld termékkereső alkalmazást is kialakít majd honlapján az MNB a lakossági ügyfelek tájékozódásának megkönnyítéséért.

A jegybank nemcsak iránymutatást, de példát is ad a környezetbarát működésről a hazai pénzügyi intézményeknek, sőt a nemzetközi központi banki közösségnek is. Az MNB nemzetközi konferenciáinak környezetterhelését már tavaly teljes mértékben ellentételezte egy lápos élőhely komplex helyreállítási programjával. Emellett nagyszabású projektet indított, amellyel a következő két évben harminc százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, 2025-re pedig nyolcvan százalékkal mérsékli azt.

A fennmaradó karbonlábnyomot az MNB 2021-től környezetvédelmi civil partnerekkel együttműködve hosszú távú természetes élőhely projektekkel ellentételezi, ezzel világszerte az elsők között karbonsemleges jegybankká válva. Bízunk benne, hogy példánkat követve egyre több hazai bank és vállalat, külföldi jegybank lép a karbonsemlegesség útjára.

A szerző a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke