Persze Brüsszelben, Strasbourgban az sem elég, hogy a több mint 3,3 millió magyar állampolgár szabad akaratnyilvánítása és a 2018-as választás demokratikus felhatalmazása alapján 2018 júniusában az Országgyűlés kétharmados többsége az alaptörvény hetedik módosításában rögzítette, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be, idegen állampolgár országunk területén csak a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. Ugyanakkor Magyarország – kérelemre – menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, azonban nem jogosult menedékjogra az, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.
Vajon ép ésszel ki gondolná ma e lángoktól ölelt kis országban, hogy Brüsszelben, Strasbourgban, Berlinben, Párizsban, Gyuri bácsi szobájában stb. még mindig nem értik meg, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, amelynek népe, parlamentje és kormánya a migránsválság 2015-ös kezdete óta számtalan alkalommal egyértelműen kinyilvánította: nem értünk egyet azzal az unióban (pillanatnyilag) uralkodó nézettel, hogy a demográfiai és a gazdasági problémákat bevándorlással kell megoldani? Mi – ellentétben jó néhány uniós országgal – nem kívánunk bevándorlóországgá, multikulturális, kevert, oldott kéveként széthulló társadalommá válni, ezért nem fogadtunk és fogadunk el semmilyen kötelező migránsszétosztási, -betelepítési kvótát.
Ennek alternatívájaként Orbán Viktor miniszterelnök már több mint hét éve letett az unió asztalára egy tízpontos javaslatcsomagot – Schengen 2.0 akcióterv címen –, amely a menekültügyi rendszer reformja helyett az uniós külső határok megvédését szorgalmazta. Világossá tette, hogy számunkra elfogadhatatlan olyan rendszer, amely beengedi az EU-ba a migránsokat, majd kötelező befogadást ír elő minden tagállamnak.
Mégis, az uniós belügyminiszterek múlt csütörtöki tanácskozásán a korábbiaknál is súlyosabb betelepítési kvótát fogadtak el, többségi szavazással, a magyar elutasítás ellenére. Eszerint ha egy tagország nem hajlandó befogadni a rá kiszabott kvótát, akkor minden visszautasított migráns után büntetésként 22 ezer eurót, azaz több mint nyolcmillió forintot kellene fizetnie. Ez hazánk esetében akár százmilliárdos nagyságrendet is elérhet…
























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!