Természetesen magam sem vagyok oda a jelen mezőgazdaságipar minden vívmányáért, különös tekintettel a mérgekre vagy éppen a rettenetes csirkegyárakra, de a kivezető út semmi esetre sem a még fokozottabb műanyagtermelés, hanem inkább a biogazdálkodás felé sejlik fel előttem. De lenne itt még egy nem teljesen (csak félig) ördögtől való gondolat a cui prodest kapcsán.

A dán tehén vegzálása mögött a nagy amerikai agrárcégek is ott mozoghatnak, mert amennyiben sikerül likvidálni őket, újabb piac nyílhat meg a GMO-mocsok előtt, amit aztán teríthet a tengerentúlról vagy éppen a szép ukrán mezőkről beáramló cucc. Mert azt egy pillanatra se felejtsük el, hogy még ebben a káoszban is minden összefügg mindennel. A globális nagytőke átsatírozza a zöldeket a maga árnyalataira, miközben végtelenül cinikus módon az egyént ostorozza a környezet pusztulásáért, ál- és félmegoldásokra biztatja, nem egy esetben kényszeríti.

Az a mázli, hogy az emberek egy része nem teljesen hülye, és érzi, hogy eljött a jogos önvédelem ideje. 

Sokakban felmerül a kérdés, hogy miért kell nyolc rendőrt állítani a Mona Lisa elé az eszelősök miatt, és hogy azok az eszelősök – amennyiben tényleg annyira zöldek – vajon miért nem inkább olajipari, hadiipari, GMO-s cégek, esetleg borzalmas laboratóriumok előtt vagánykodnak? Mennyire és miként ágyazható bele a rombolás, az eltörlés, az európai kultúra elleni támadás sorozat a zöldgondolatba? Nyilván semennyire és sehogyan. Viszont ez őket már egyáltalán nem érdekli. Sokkal inkább érdekük a fizikai erőszakba átcsapó verbális agresszió folyamatos szinten tartása. Ez van most.