Amióta nincsenek elnyomva, azóta kilós fuksszal a nyakukban, leírhatatlan kéztartással és pofával azt rappelik, hogyan fogják megölni egymást, no meg a szemét fehérek… anyját. Lucifer áll a slágerlisták élén. Amúgy milyen érdekes: mikor diktatúra volt idehaza, olyasmiket énekeltek nekünk rendkívül tehetséges, gyakran zseniális zenészek és énekesek, hogy például: 

„Ne gondold, ó ne, hogy tied a világ, / Nem fog mindig a szerencse könyörögni hozzád / És ha még most tied a szó, / Ne hidd, hogy így marad örökre, / Ajánlom, tűnjél el a színről sietve.” Vagy azt, hogy: „A park az a hely, hol valódi fű akad, / Nézni lehet, de rálépni nem szabad, / Ha sírnék vagy káromkodom, / Bár ott ülsz a szomszéd padon, / Nem hallanád. / Járnak a villamosok, / Huszadik századi városlakó vagyok.”

Esetleg még azt, hogy: „A kocsmában, ott van a nagy élet, / Tompulnak az agyak, élesek a kések, / Sűrű a levegő az olcsó sör szagától, / Eleged van már e kib…szott világból.”

És mi értettük. Ma, amikor nincs semmiféle diktatúra, csak a tökéletesen félreértelmezett, rettenetes luciferi szabadság van, akkor meg féltehetségek és teljesen senkik olyasmiket dalolnak nekünk, hogy például: „Most hogy végre itt vagy, mehet a rap a javából / Csak egy nőt b…sztam meg tegnap de az legalább anyád volt / Csak egy nőt b…sztam meg de az legalább anyám volt / Szerinted mér hívlak tesómnak fiam? Most mit parázol?” –, továbbá: „Az este hátralévő részében sem tespedtem / Hajnalban Palvin Barbara lenyelte a testnedvem / Kérdezd csak meg tőle, ha azt hiszed, kitalálom. Corvinus Gólyahajó 2013.”

Ezt is értjük. És egy szerencsétlen, már nagyon fiatalon elnyomorodott lelkű és agyú ­leányka azt üvölti közben, hogy „mi vagyunk a kib…szott jövő!!!” – és tényleg ők, s a jövő ilyetén jellemzése tökéletesen helytálló, tűpontos, hiszen ők jönnek majd. Lucifer pedig dörzsöli a kezeit, vigyorog, mert mindig elfelejti, hogy az ő győzelmei mindig kérészéletűek.

Az a „kib…szott” jövő nagyon rövid lesz, s aztán majd az inga visszalendül. De most úgy tűnik, teljes a diadal:

„A lengyel papok csaknem 50 százaléka az erőszak valamelyik formájával szembesült az utóbbi hónapokban, döntő többségük úgy látja, hogy az elmúlt tíz évben nőtt a lelkészekkel szembeni agresszivitás – derül ki a lengyel katolikus egyházi statisztikai intézet kutatásából.

A kutatás a templomokat és egyéb vallási helyeket ért támadásokra is kitért. Az ilyen incidenseket a megkérdezettek 19,3 százaléka erősítette meg saját egyházközségére vonatkozóan. A papok 15,4 százaléka szentmisék megzavarását tapasztalta. A lelkészek 90 százaléka úgy látja, hogy inkább akkor érzi magát biztonságban a plébánián kívül, ha nem visel reverendát. A velük szembeni növekedő erőszak fő okának a papok 96,4 százaléka a mé­diát jelölte meg. Ezzel párhuzamosan említették a lengyel társadalomban fennálló ideológiai és politikai konfliktusokat (91,1 százalék), valamint a papok magatartásával összefüggő személyes lelki sérüléseket (75,2 százalék). A papok 85,9 százaléka úgy ítéli meg: az utóbbi 10 év folyamán nőtt az egyházi személyek szembeni agresszivitás szintje Lengyelországban.”

Olyan ez éppen, mint belegondolni, a diktatúrában Zsurzs Éva készített nekünk tévéjátékokat, Abigélt és A fekete várost. Ma meg a Farm VIP megy és az Észbontó.

Lucifer győzött. Győzött?

„Megdőlt az évtizedes rekord: tízezer felnőttet keresztelnek meg idén húsvétkor Franciaországban Több mint kétszeresére nőtt a felnőttkeresztelések száma Franciaországban 2015 óta, amikor mindössze 3900 felnőtt részesült szentségben, szemben az idei 10 394-gyel, ami 160 százalékos növekedést jelent tíz év alatt – számol be a Catholic News Agency. Az idei felnőtt katekumenek 42 százalékát a diákokból és fiatal szakemberekből álló, 18–25 éves korosztály teszi ki, felülmúlva a megtérők számában idáig domináló 26–40 évesek korcsoportját – derül ki a felmérésből. Nem elszigetelt jelenség: világszerte növekszik a keresztények száma. 

Az Egyesült Királyságban a hívek számának hasonló megugrásáról számol be a CNA április 14-én, hétfőn közzétett felmérése. Az európai keresztények számának növekedésével egy időben az Egyesült Államokban kiegyenlítődni látszik egy húszéves fogyatkozás a hívek számában. Észak-Amerika felnőttlakosságának 62 százaléka vallotta magát kereszténynek egy legutóbbi felmérésben (ebbe a római katolikus hívek mellett beletartoznak a protestáns és neoprotestáns szekták is), ez a szám 2019 óta „viszonylag stabil”. A nők száma továbbra is meghaladja a férfiakat a katekumenek között, a keresztségre készülők 63 százalékát teszik ki. Másik megfigyelés, hogy megfordult a városi és vidéki megkeresztelkedők száma az előző két évi adatokhoz képest, a városiak javára.”

Krisztus feltámadott! Készüljetek…