Halált okozó joghézagok

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Több borzalmas gyermekhalálért részben a rossz gyermekvédelmi rendszer a felelős.

2016. 11. 23. 11:17

Az agárdi eset már három éve rávilágított a rendszer súlyos hiányosságaira, az ombudsman már akkor kérte a területért felelős minisztertől, hogy tegye kötelezővé a védőnői ellátás igénybevételét és szankcionálja annak elmulasztását, de süket fülekre talált. Az idei tragédiák után végre a minisztériumi vezetés is ráébredt, hogy cselekedni kell. Még az idén elfogadhatják azt a módosító javaslatot, amely valóban kemény szigorításokat jelent a gyermekvédelmi rendszerben. Az indítvány a háziorvosi ellátás mellett kötelezővé tenné a védőnői gondozás igénybevételét, és szankcionálná annak megtagadását. Míg eddig sokszor a család együttműködésének hiánya, a védőnőtől, orvostól való elzárkózás miatt voltak képtelenek kiemelni a családból a bántalmazott gyerekeket, a jövőben ez már önmagában a gyermek veszélyeztetésének minősül majd csakúgy, ahogy az iskolával, óvodával való együttműködés elutasítása is. Ha a módosítást elfogadják, lehetőség lesz ügyészi jóváhagyás nélkül alkalmazni kényszerintézkedést a szülő ellen, és elővezetni őt, ha a gyámhatóság szerint a gyerek érdekében azonnali intézkedésre van szükség. Szigorítanak a szűrővizsgálatok rendjén is: a jelenleginél több vizsgálat lenne, és 18 éves korig valamennyi kötelező. A jövőben az együtt nevelkedő testvérek ügyét közös gyámügyi ügyiratban kell majd kezelni, a külön nevelkedő kiskorú testvérről pedig feljegyzést kell készítenie a gyámhatóságnak. Így idejében látókörbe kerülnek azok a gyerekek, akiknek testvéreit korábban súlyosan bántalmazták vagy elhanyagolták a szülei.

Bár a jogvédők aggódnak, a TASZ nevű civil szervezet pedig egyenesen azzal riogat, hogy a jövőben akár egy elmulasztott fogadóóráért is ránk szállhat a gyámügy, egyvalami biztos: nincs olyan aggály, amely erősebb lehet a gyermek élethez való jogánál. A szigorításra tehát szükség van, ha az megkésett és önmagában elégtelen is. A rendszer hatékonyabbá tételéhez szükség van ugyanis a gyermekvédelmi dolgozói létszám megduplázására, folyamatos továbbképzésekre, és a fizetések jelentős mértékű emelésére. Ha lenne szociálisélet­pálya-modell, a dolgozói gárda nem cserélődhetne ki néhány hónap alatt. A változtatás megkésettségében is fontos: ha három évvel ezelőtt, az agárdi kisfiú halála után bevezetik a szigorításokat, akkor talán nem történik meg a gyöngyösi és a recski kisgyermek tragédiája. A hároméves késlekedésért és a következményekért pedig kormányzati szinten is vállalni kellene a felelősséget.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.