Hálózattal a hálózat ellen!

Órákat töltünk a virtuális térben, az internet rabságában. Ott minden elérhető, a szobából sem kell kilépnünk ahhoz, hogy megteremtsük a létezésünk feltételeit.

Sokan magukra hagyják őket a virtuális térben Fotó: 123RF

Ráadásul a harmadik korsó sör okozta lazulás utáni emelkedett hangulat élményével sem találkozhatnak, egyszerűen azért, mert ha van is otthon sörük, milyen élménytelen egyedül meginni.

Az információcunami szabályosan betakar és egy idő után beteggé tesz, vagyis manipulálja a látásmódjukat. Képes átalakítani bárkit, ellopni otthonról hozott addigi meg­győződését, olyan élettérbe löki a fiatalt, ahol bizonytalanná válik és egy idő után már visszatérni sem képes. Katasztrófa, hogy gépekkel élnek, beszélgetnek és tőlük várják a kérdéseikre a választ.

Mindezen felül a legostobább dolog, hogy az internettel még vitatkozni sem lehet, legfeljebb kommentálni mások hozzászólását. Egyszerűen azért, mert az információszolgáltató mindenáron meggyőzni akar, vagyis tudatosan manipulálni. Ennek a kívülről jövő hatásnak a kompenzálására létre kell hozni egy magyar közösségi oldalt, magyar „Facebookot”, amelyhez hasonló már korábban is létezett, úgy hívták, hogy iwiw.

Bár eladták, de bizonyította, hogy mi, magyarok képesek vagyunk felzárkózni a világ kihívásaihoz, sőt adott esetben akár előtte járni a kialakuló új trendeknek. Ezért elemi érdek – meggyőződésem szerint minden magyarországi jóakaratú ember érdekében –, hogy legyen magyar fejlesztésű és tulajdonú közösségi háló az internet végtelen sugárútján. Ha ismételten létrejönne, remélhetnénk, hogy erről nem fogják letiltani a jobboldali véleményvezérek írásait sem.

Egyértelmű tanulság azonban, hogy figyelemmel kell kísérni fiataljaink életmódját akkor is, ha nem értünk velük egyet. És miközben ezt tesszük, egyúttal vissza kell térnünk a hagyományokhoz, az emberek ősi együttélési formáihoz, a közösségszervezéshez, amit be kell mutatnunk a felnövekvő generációknak akár kuriózumként is. Egyszerűen azért, mert együtt létezve és kibeszélve a dolgokat a megértés is mindenkinek könnyebb.

Rá kell ébrednünk és rá kell ébresztenünk mindenkit, amennyiben politikai értelemben keressük a közösségi háló világának üzenetét, hogy még eklatánsabban bukkanhatunk rá a tudatos irányítottság állapotára. A jelenlegi világháló olyanok kezében van, akik egyértelmű üzenetet küldenek, és elzárják a megszólalás lehetőségét a másként gondolkodóktól.

Ha 2022-ben a jobboldali politikai érdekkör nyerni akar a magyarországi parlamenti választáson, számolnia kell azzal, hogy ellenfelei éppen az internet adta előnyöket tudhatják magukénak. Szinte mindegyik portál őket támogatja.

Az internetről szervezett globális világot irányítók és csatlósaik győzelemre állnak ezzel a befolyásolási technikával, amely főpróbáján, az októberi önkormányzati választáson egyértelműen kiderült. Ez egy csapásmérő politikai fegyver. Az utóbbi években megmutatták magukat az internetfegyvert birtoklók nemcsak azzal, hogy ők hozták létre az NGO-kat, hanem mára az is világos, hogy az internethez láncolt virtuális rabszolgákat saját gyalogságukként küldik harcba ott, ahol a hatalmat birtokolni akarják. A célország pedig az egész földgolyó.

A háborút azonban több fonton, több hadieszközzel kell vívnunk, és az ellenségtől részben elkobzott fegyver mellett régi-új technikákat is be kell vetni. Világosan kell látni, hogy a hálózatszervezés legegyszerűbb fegyvere az internet. Az NGO-szervezetek megtanulták ezt, és a közösségi hálót köldökzsinórrá fejlesztették céljaik érdekében.

Egymást erősítő és kiegészítő harceszközök. Külön-külön is hatékonyak, de összeadódó erejük kormányokat dönt meg, véres háborúkat robbant ki vagy éppen migrációnak nevezett ­inváziót zúdít egy egész kontinensre, ahogy ez történt Euró­pában, illetve Észak-Amerikában.

Az nyilvánvaló, hogy a nemzetben gondolkodó magyar jobboldali társadalom – életkortól függetlenül – légüres térben érezheti magát, ha a jól ismert és eredményesen használt lehetőségektől elzárják.

Kell saját „Facebook”, de a polgári körök egymás lelkét erősítő formuláit ismét csatába kell küldeni. Mára már azon sem szabad keseregni, hogy vajon miért is szűntek meg ezek a jól szervezett közösségek, tisztelet a kevés, még működő kivételnek.

A nemzetszemlélet egyenlő az emberszemlélettel, és nem a gépek hideg és magányos világával. Mi pedig sokan nemzetben gondolkodunk és aggódva tekintünk utódaink jövőjére. Cselekedjünk hát ehhez ­méltóan és ennek szellemében! A sunyi manipuláció­val szemben hirdessük meg nyíltan a hálózat a hálózat elleni harcot. Vagyis közösségi hálóval a közösségi háló ellen, és polgári körök hálózatával az NGO-hálózatok ellen.

A szerző titkosszolgálati szakértő