Marosvásárhely után Bukarest a tét

Kevesen hitték nyolc évvel ezelőtt, hogy lesz még magyar polgármestere Marosvásárhelynek. De sikerült.

Marosvásárhely, 2020. szeptember 27. Soós Zoltán független polgármesterjelölt nyilatkozik, miután leadta szavazatát a marosvásárhelyi 63-as szavazókörzetben 2020. szeptember 27-én. Romániában ezen a napon tartják az önkormányzati választásokat, amelyen polgármestereket, helyi tanácsosokat, megyei elnököt és megyei tanácsosokat választanak a következõ 4 évre. MTI/Kiss Gábor Fotó: Kiss Gábor

Nagyon kevesen hitték nyolc évvel ezelőtt, hogy a ma már csak negyven százalékban magyarlakta Marosvásárhelyen belátható időn belül eljöhet az a pillanat, amikor ismét magyar polgármestere lesz a Bolyaiak városának. Négy évvel ezelőtt sem nőtt a százharmincezres erdélyi település magyarságának hite a változásban, pedig akkor nem sok szavazaton múlott Soós Zoltán győzelme. Most mégis sikerült. Nem túlzás kisebb csodáról beszélni, hiszen számos feltételnek kellett teljesülnie ahhoz, hogy megvalósuljon a történelmi eredmény.

Ez a szimbolikusan is fontos győzelem ráirányította a figyelmet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által elért jó eredményekre a szeptember végi romániai önkormányzati választásokon. Kellett egy igazi hírértékkel bíró siker ahhoz, hogy az RMDSZ-re ráunt, a különböző formákban, felállásokban évek óta próbálkozó magyar alternatívaépítők iránt viszont bizalmatlan erdélyi magyar szavazók végre pozitív élményt párosítsanak egy politikai megméretéshez. Mert azokban az erdélyi régiókban, ahol fele-fele arányban, harminc-negyven százalékos kisebbségben élnek a magyarok, továbbra is alapvetően etnikai alapú szavazás történik, s ennek eredményeként az egész közösségnek ad önbizalmat egy magyar jelölt győzelme. Így van ez akkor is, ha – főleg a nagyvárosokban – bőven vannak már olyanok, akiknek másodlagos a nemzetiségi kérdés a választásokon, vagy akiket magyar, esetleg csak magyar nevű jelöltekkel tudnak megszerezni maguknak román pártok.

Soós Zoltán független polgármesterjelölt nyilatkozik, miután leadta szavazatát a marosvásárhelyi 63-as szavazókörzetben 2020. szeptember 27-én. Fotó: MTI/Kiss Gábor

A rendszerkritikusként indult, mára liberális, neomarxista vonalat képviselő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) fiatal jelöltjei szavazatszerzéskor magyarokra is számítanak az erdélyi nagyvárosokban. Egyelőre olyan magyar fiatalokat tudnak sikeresen megszólítani, akik egyébként távol maradnának a szavazástól, akiket nem igazán érdekel a politika vagy a nemzetiségi kérdés. Az USR saját céljaira próbálja felhasználni a kampányokban „testvérpártját”, a Momentumot, amelyik azonnal eleget is tesz a felkéréseknek. Az Emmanuel Macron francia elnököt egyfajta mentornak tekintő USR-nek sikerült meglepetést okoznia néhány városban az önkormányzati választásokon, de támogatottsága lényegesen csökkent az európai parlamenti megméretésen elért eredményhez képest.

Nem kérdéses ugyanakkor, hogy az USR része lesz a december 6-i parlamenti választások utáni többségnek, a kormánykoalíciónak. A járványhelyzet kaotikus kezelése miatt népszerűségéből folyamatosan veszítő, jelenleg kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) ugyan megnyerte a helyhatósági megméretést, s esélyesként indul neki a téli csatának, de csakis egy koalícióban tudja majd biztosítani a stabil törvényhozói hátteret. Márpedig a stabilitásra már évek óta nagy igény van Romániában, ahol a kormánybukások, illetve -buktatások lehetetlenné tették bármiféle stratégia megvalósítását. A jobbközép, Európai Néppárt-tag PNL és a macronista majdani USR koalíciójának hatalomra jutását „segíti” a Szociáldemokrata Párt (PSD) szűnni nem akaró válsága. A PSD erős vidéki hálózatának köszönhetően elfogadhatóan szerepelt az önkormányzati választásokon, de kormányzóképességében kevesen hisznek. A párt úgy veszítette el a bukaresti főpolgármester-választást, hogy a legígéretesebbnek tartott politikusa, az újrázásra készülő Gabriela Firea kapott ki egy PNL–USR közös jelölttől. Lélektani jelentősége volt a fővárosi megméretésnek, amely nyilvánvalóvá tette: esély sincs a szociáldemokraták gyors kilábalására a mély válságból.

Nem vár könnyű kampány a kormányt adó PNL-re. Ha az önkormányzati választások előtt a párt és annak háttérvezére, Klaus Johannis államfő többé-kevésbé hitelesen tudta kommunikálni a járványhelyzet sikeres kezelését, ezt most már nem teheti meg. A román egészségügyi rendszer rogyadozik az újabb hullám terhe alatt, a védekezés megszervezése egyre ellentmondásosabb, ráadásul a kabinet ismét kezd a gazdaságot érzékenyen érintő korlátozások eszközével élni, ami növeli az elégedetlenséget. Johannis igyekszik életet lehelni az időközben elhalt korrupcióellenes hadjáratba, így elképzelhető egy-két PSD-politikus elleni látványos vád, de erősen kérdéses a korábban túlságosan felpörgetett, s politikailag elfogultnak bizonyuló harc befolyása a szavazókra.

Leginkább egy csendes, halvány kampány valószínűsíthető, melyben a pártok jelenlegi támogatottságuk megőrzésére törekednek, nem kívánnak kockázatos témákat megnyitni. A szociáldemokraták várható hangos járványkezelés-kritikáját saját kormányzóképtelenségük olthatja ki. A megméretés végeredményét alapvetően befolyásolhatja, elsősorban kiszámíthatatlanná teszi a részvételi arány alakulása. A folyamatosan romló járványhelyzet december elejére olyan mélypontot érhet el, amikor sokan kétszer is meggondolják, elmennek-e szavazni. Az alacsony részvétel az eddigi romániai tapasztalatok szerint a fegyelmezettebb és jól szervezett táborral rendelkező szociáldemokratáknak kedvez, csakhogy most éppen az idősek, az PSD fő bázisa érezheti veszélyesnek a voksolást. Ellentétben az USR fiatal voksolóival, akiket nem riaszt vissza a koronavírus – ha épp szavazós kedvükben találja őket december 6-a.

Az RMDSZ-nek ezúttal sem lesz egyszerű az ötszázalékos eredmény elérése, ami az eddigi pozíciók megtartását jelentené. Mint mindig, most is az alacsony országos szavazói részvételben érdekelt a Kelemen Hunor vezette formáció, ez esetben egy jó mozgósítással akár a vártnál jobb eredményt is elérhet a párt. Az RMDSZ-nek választásról választásra egyre nehezebb a magyarok kizárólag etnikai alapú megszólítása. A szövetséget sokan egyszerűen megunták, ezért nem szavaznak, másokat inkább a bukaresti irányvonal érdekli, így azokra a román pártokra szavaznak, amelyeket úgy ítélnek meg, hogy hatalomra jutásuk segítené az ország fejlődését. A nagyvárosi erdélyi magyar fiatalok, középkorú értelmiségiek egy része ilyen formációnak tartja az USR-t, amely a PNL kisebb szövetségeseként vállalhat szerepet a kormányzásban. Nekik is üzen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, amikor azt hangoztatja, hogy pártja egy stabilitást biztosító jobbközép koalíciós részvételben érdekelt.