Kivéve, ha a pártpreferenciával bíró sajtómunkások Magyarország felszabadításán ügyködnek. Például legutóbb az amerikai nagykövetnek árulkodó Karácsony Gergely csapatát segítik, esetleg valamelyik ellenzéki párt politikusának szövegírójaként, sajtósaként vagy titkárnőjeként harcolnak a fennálló rezsim ellen.
És ez most tényleg nem vicc. Vagy költői túlzás. A szabadságuktól megfosztott, a szegedi Csillag börtönből otthoni munkát végző, milliós fizetésből nyomorgó függetlenobjektív újságírók egy jelentős része tényleg így gondolkozik. És beszél. Meg ír. Ilyen és ezekhez hasonló hazugságokkal hülyíti a külföldi barátait. Ilyen nyilvánvaló valótlanságokat segítségül hívva árulják a hazát. És közben a szemük sem rebben.
Még akkor sem, mikor az Európai Bizottság alelnöke cáfolja meg a hazugságaikat. Főnökeikről, az ellenzéki politikusokról nem is beszélve. Jakab Péter tegnapelőtt is ugyanúgy bement a lelakatolt parlamentbe óbégatni, mint eddig. Egy pillanatig sem érezte kellemetlenül magát. Még most sem. Pedig nem olyan régen még ő volt, aki államcsínyt emlegetett a koronavírus-törvény kapcsán.
Gyurcsány Ferenc sem nézegeti hazugságon kapott kiskamaszként zavartan a cipője orrát, hanem végtelen hosszúságúnak tűnő hatásszünetekkel operálva, bukott büfészínészként szerepelget az Országházban. Holott a törvény benyújtása után Orbán teljhatalmától rettegte össze-vissza magát. Dobrev Klára pedig külföldi újságíróknak tartott előadást, ahol arról értekezett, hogy a magyar kormány nem a vírus, hanem a demokrácia ellen harcol.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!