A kabinet döntése értelmében a járási kormányhivatalok létrehozása kiemelt kormányzati projekt, s ennek sikeres megvalósítása érdekében döntöttek arról, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokból átcsoportosít a területi közigazgatási rendszer teljes körű átalakítására – közölte lapunkkal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Ez mindennel együtt – nyolc uniós projekt összehangolását figyelembe véve – 15-20 milliárd forintba kerül – tették hozzá. A KIM szerint ebben nemcsak a járások kialakítására fordítandó összeg van benne, hanem minden egyéb olyan kiadás is, amely a teljes rendszer átalakításával kapcsolatban felmerülhet.
A járási hivatalok a megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként működnek majd 2013. január 1-jétől. Létrehozásuk része a Jó Állam koncepciójában megfogalmazottak szerint a területi közigazgatás átalakításának érdekében, s azért szükséges, hogy az elmúlt húsz évben a területi közigazgatásban kialakult átláthatatlan feladat- és szervezetrendszer, az önkormányzati és állami igazgatás összemosódása megszűnjön – állítja a minisztérium.
Nem lesz választott vezető
A KIM közléséből kiderült, hogy az államigazgatási feladatokat az állam a saját szervezetrendszerén keresztül fogja elvégezni, míg az önkormányzatnál a helyi ügyekkel kapcsolatos feladatok maradnak. A járási hivatal feladata a jelenlegi jegyzői feladat- és hatáskörök, valamint a kormányhivatalok körzeti, városi kirendeltségeinek feladatait fogják ellátni. Miután a járás nem önkormányzati, hanem államigazgatási egység, a vezetője sem választott képviselő lesz, hanem megfelelő végzettséggel rendelkező szakember – tudatta a minisztérium.
A járások beosztása kapcsán az utóbbi időben egyre több vita merült föl, aminek kapcsán Navracsics Tibor, a KIM első embere úgy fogalmazott, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján január 29-ig jelezhetik a települések, ha a tervezetthez képest más járáshoz akarnak tartozni. „Ez a járások számát nem érinti, a 168 járás és hét fővárosi körzet fix szám, ami azt is jelenti, hogy ha valaki új járást akar alakítani, azzal kell számolnia, hogy abban a megyében egy másik járást kell megszüntetni”.
Többeknek nem tetszik
Ezzel kapcsolatban csütörtökön derült ki, hogy önálló járás kialakítását kéri a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól (KIM) a leendő gödöllői járáshoz sorolt Veresegyház, illetve a térségében elhelyezkedő további kilenc település. Pásztor Béla, a települést 1965 óta vezető polgármester szerint kezdeményezésük a majdani gödöllői járás tehermentesítését is szolgálja.
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere, korábban SZDSZ-es politikus, szerdán azt írta: nem szeretnének a majdani budakeszi járáshoz tartozni. Kérik, hogy a tervezett járás központja Budaörs legyen, vagy Budaörs székhellyel Törökbálint, Herceghalom és Biatorbágy településekkel jöjjön létre önálló járás.
Máshol erre nincs példa
Hasonló a helyzet Dorogon is, ahol Tittmann János MSZP-s városatya szeretné elérni, hogy önálló járássá alakuljon a dorogi kistérség. „A nyilvánosságra került tervek szerint Dorogot az esztergomi járáshoz csatolnák, annak ellenére, hogy a település és kistérsége évek alatt együttműködő és takarékos gazdálkodással közös intézményrendszert működtet, és mindenben megfelel egy önálló járás követelményeinek.”
Tiltakozik a járási rendszer tervezete ellen Balatonalmádi, a település járási központ szeretne lenni – közölte Keszey János (Fidesz–KDNP) polgármester. Furcsának tartja, hogy a tervezett balatonfüredi járásban négy város is lenne: Balatonfüred, Balatonalmádi, Balatonfűzfő és Balatonkenese, amire máshol nincs példa. Az is szokatlan a polgármester szerint, hogy Balatonalmádinál kisebb városok – Devecser, Sümeg, Zirc – járási központtá válhatnak.
origo.hu
Pedig Magyarral foglalkozni KELL!
