Mint arról beszámoltunk, döntés születhet a BKV finanszírozásáról a Fővárosi Közgyűlés január 25-i ülésén, miután a múlt szerdára tervezett, elnapolt rendkívüli közgyűlés után Tarlós István főpolgármester, Bagdy Gábor és György István főpolgármester-helyettesek újra benyújtották az erre vonatkozó előterjesztésüket.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) honlapján is olvasható előterjesztés szerint a fejlesztés számos változást hozna az utasoknak: megjelenhet az időalapú jegy, a napi limit és az érintésmentes bankkártyás fizetés lehetősége is, a bérletes utasok pedig otthonról, számítógépük mellől hosszabbíthatnák meg bérletük érvényességét. Több lépésben vezetnék be az új rendszert, erről a BKK egy több mint háromszáz oldalas tanulmányt készített. Ebben kitérnek arra, hogy az utasok számára átláthatóbb és igazságosabb jegyrendszert kívánnak bevezetni, amely kedvezőbb a közösségi közlekedést napi szinten és csak alkalmanként használóknak is.
A megvásárolt jegyek és bérletek nyilvántartása és ellenőrzése elektronikus formában történik majd egy központi számítógépen. Első lépésként a bérleteket kártyákra cserélnék. A BKK olyan rendszert dolgozott ki, amely gyakorlatilag hamisíthatatlan, a kártya közlekedésben való használatát egy központi rendszer ellenőrizné. A bérlet a gyakorlatban hasonlóan működik majd, mint egy bankkártya, csak nem pénzt, hanem közlekedési lehetőséget tárol a kártyához tartozó számlán. Emellett lehetőség lesz a helyszínen is jegyet vagy bérletet vásárolni.
Időalapú jeggyel utazhatnak
A második ütemben a jegyrendszert változtatnák meg, amely elsősorban a nem rendszeres utasoknak jelent előnyt. Bevezetnék az időalapú jegyet 2013-tól, amely korlátlan átszállást biztosít majd a meghatározott időhatárokon belül. Bevezetik a napi limitet is, amely a 24 órás napi jegy árában maximalizálja az egy nap alatt közlekedésre fordítható összeget, ha valaki túllépi az időalapú jegy időkorlátját. A napi limit elérésétől kezdődően az utazás a nap hátralévő részére ingyenes lesz.
Érintés nélküli fizetés lesz
A harmadik ütemben a metróknál teljesen, a HÉV-eknél részben automatizált be- és kiléptető kapuk váltják majd fel 2015-ben az ellenőröket. A tervek szerint végül bevezetik az érintés nélküli bankkártyás fizetést, ennek segítségével a néhány éven belül várhatóan nagy számban kibocsátott érintésmentes bankkártyák, vagy mobiltelefonok segítségével külön kártya kiváltása és az ehhez tartozó ügyintézés nélkül, utólagos fizetéssel lehet majd utazni.
A projekt keretében minden járművet új jegykezelőkkel kell ellátni, a metróállomásokon kapukat kell felszerelni és több százezer utas számára kell új bérletkártyát legyártatni és eljuttatni hozzájuk. Az elektronikus jegyrendszert a BKK szerint azoknak lesz a legegyszerűbb megszokni, akik eddig is havi bérlettel utaztak, ők akár otthonról egy weboldalon keresztül hosszabbíthatják meg bérletük érvényességét.
11 milliárddal kevesebből kell kijönniük
Összesen csaknem 11 milliárd forinttal kevesebb bevétel illetheti meg a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat idén, mint 2011-ben. A forrásmegosztásról jövő szerdán dönt a Fővárosi Közgyűlés.
Ebben az évben összesen 201 milliárd 750 millió forint az a tervezett összeg, amely megosztottan illeti meg a fővárosi önkormányzatot és a kerületeket, ez 10 milliárd 775 millió forinttal kevesebb az előző évinél. A forrásmegosztásról szóló törvény szerint az összeg 47 százaléka, vagyis 94 milliárd 788 millió forint a fővárosi önkormányzatot illeti meg, míg 53 százalékra a kerületi önkormányzatok jogosultak, ez az összeg 106 milliárd 961 millió forint.
A főváros a javaslat szerint így 5,1 milliárd forinttal, a kerületek pedig 5,689 milliárd forinttal kevesebb forrást kapnak. Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes előterjesztésében részletezi, hogy a lakóhelyen maradó személyi jövedelemadó (szja) 34 milliárd forint, a jövedelemdifferenciálódás miatti elvonás 23,2 milliárd forint, így a tényleges lakhelyen maradó szja 10,8 milliárd forint. Ez 3,7 milliárd forintos csökkenést jelent az előző évhez képest.
A városvezető azt is megállapítja: összességében elmondható a megosztható bevételekre, hogy a korábbi évek egyre lassuló növekedése 2011-ben már csökkenésbe ment át, a bevételek mintegy 4 milliárd forinttal voltak kevesebbek az előző évinél. Mint írta, a tendencia felgyorsult, 2012-ben a csökkenés már csaknem 11 milliárd forint, a tényleges bevételek alapján pedig „a helyzet még rosszabb”.
