Az Európai Központi Bank véleménye nem befolyásolhatja az EU–IMF-tárgyalásokat, ráadásul jogi következménye sincsen, mivel eljárást csak az Európai Bizottság indíthat. Mint ismert, az EKB javaslatára már korábban is indult kötelezettségszegési eljárás hazánk ellen, de az megnyugtatóan rendeződött. Duronelly Péter szerint az EKB véleménye nem érte, nem érhette váratlanul egyik tárgyaló felet sem az IMF–EU-hiteltárgyalások során. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója kiemelte: az EKB véleményének publikálása nem befolyásolhatja a IMF–EU-küldöttség mostani magyarországi tárgyalásait.
Az európai és a magyar válságkezelés között éppen az a különbség, hogy míg az EU a bankokat védi, addig a magyar kabinet a munkahelyeket – fogalmazott a miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján. A munkahelyvédelmi akcióterv kulcskérdés, és egyébként a Magyarországgal szembeni elvárásoknak való megfelelés előfeltétele is, hiszen a foglalkoztatás – amelynek növelését tűzte ki célul a program – alacsony szinten van – hangsúlyozta Orbán Viktor.
„A vita nem zárult le, tanulmányozzuk az EKB érveit, és kellő időben, megfelelő ütemezéssel a sikeres választ meg fogjuk adni” – összegezte a jegybankra is kivetett tranzakciós adóról kialakult véleményét a miniszterelnök.
Onnan is lehet tudni, hogy jól haladnak a kormányzati tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal, hogy a balliberális orgánumok, fórumok a tökéletes tanácstalanság állapotába süllyedtek.
Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap delegációja szeptemberben tér vissza Magyarországra – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Az EKB szerint a pénzügyi tranzakciós illeték sérti az MNB függetlenségét, uniós harmonizáció nélküli bevezetése pedig torzulásokat okozhat a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban. Az EKB kedden kiadott jogi szakvéleménye szerint az illeték kivetése az MNB monetáris politikai műveleteire nem egyeztethető össze az MNB szervezeti és működési függetlenségének követelményével. Az EKB azt is kifogásolta, hogy „az állami szektor központi banki pénzből történő finanszírozását” szolgáló eszköz létrehozásának is tekinthető, „ennélfogva az MNB részéről a pénzügyi tranzakciós illetéknek az állam részére való megfizetése nem egyeztethető össze a monetáris finanszírozás tilalmával sem”.
A parlament július 9-én fogadta el a pénzügyi tranzakciók megadóztatására vonatkozó törvényt. Áder János köztársasági elnök kedden írta alá a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt. A jogszabály 2013. január 1-jén lép hatályba. Az új illetéktől jövőre 239 milliárd forint költségvetési bevételt várnak.
