A kormányfő, a Fidesz elnöke elmondta: a találkozón egyetértettek az érdek-képviseleti vezetőkkel abban, hogy még az idén szükség van béremelésre az egészségügyben, továbbá abban is, hogy gyakorlatorientált szakképzést kell kialakítani, végre kell hajtani a munkahelyvédelmi akciótervet, meg kell őrizni a nyugdíjak értékállóságát, figyelni kell a jövedelmi viszonyok alakulását, és ha szükséges, be kell avatkozni, valamint helyes döntés volt befagyasztani a rezsiköltségeket. Egyeztek az álláspontok abban a kérdésben is, hogy be kell vonni a közteherviselésbe „a külföldön lappangó számlákat” – tette hozzá.
A Gaskó Istvánnal és Palkovics Imrével közös parlamenti tájékoztatón – akiket a miniszterelnök „régi, rendszerváltáskori harcostársaknak” nevezett, hozzátéve, hogy szerinte egész Európa egy gazdasági rendszerváltás küszöbén van – Orbán Viktor hangsúlyozta: a kabinet és a szakszervezetek között nézetazonosság van abban, hogy a jövő Magyarországában munkaalapú gazdaságnak kell kiépülnie, és növelni kell a gazdasági teljesítőképességet.
A kormányfő elismerte, hogy az elmúlt két évben voltak véleménykülönbségek a kabinet és a szakszervezetek között, de köszönetet mondott az érdekképviseletek vezetőinek azért, hogy a politikai-gazdasági egyet nem értés „civilizált területéről sohasem csúsztak át a politikai lázítás területére”. Ezért az elmúlt két év eredményében benne van a szakszervezetek teljesítménye is – jelentette ki.
A felmerült kérdések közül kitért a sztrájktörvényre, amellyel kapcsolatban elmondta, munkabeszüntetés idején is garantálni kell a nem sztrájkolók jogait, ezért a minimális szolgáltatásokról minden munkabeszüntetés előtt meg kell állapodni, ennek hiányban pedig a bíróságra kell bízni ezt a vitát.
Palkovics Imre üdvözli a kormány eddigi erőfeszítéseit
Az elmúlt két évben a munkavállalók sorsa nehezedett, a keresetek és juttatások csökkentek, a szociális ellátórendszer zsugorodott, a munkavállalók jogai pedig korlátozottabbak lettek – így jellemezte a helyzetet Gaskó István.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke üdvözölte a kormány eddigi erőfeszítései közül a szakképzést és a felnőttképzést érintő intézkedéseket, az egészségügyi dolgozók béremelését, a foglalkoztatás kiszélesítését, továbbá a gazdaság hatékonyabbá tételét. Gaskó István, a munkavállalók jogainak szűkülésére a sztrájktörvényt hozta fel példaként, amely korlátozza ennek az alkotmányos jognak a gyakorlását.
Később Orbán Viktor miniszterelnök erre úgy reagált a tájékoztatón, hogy a nem sztrájkolók jogait is védeni kell, amihez biztosítani kell az elégséges szolgáltatást. Amennyiben erről a felek nem tudnak megállapodni, akkor a bíróság dönt az elégséges szolgáltatás mértékéről.
Az új munka törvénykönyvének megalkotását a Liga kezdeményezte, de abban a szakszervezeti részvétel szabályozása nem a munkavállalók elvárása szerint alakult – mondta Gaskó István, aki egyúttal elismerte, hogy a végső változat sokkal jobb lett annál, mint amilyen a parlament elé tavaly júliusban beterjesztett első változat volt. Az Országos Érdekegyeztető Tanács helyett alkalmazott versenyszféra-egyeztető fórumot a következő két évben kell megtölteni tartalommal – vélte az elnök, aki végezetül megismételte: a szakszervezeteknek kevés beleszólásuk van a munka világának ügyeibe.
Palkovics Imre a Munkástanácsok nevében tudomásul vette a kormány kényszerhelyzetben tett intézkedéseit. Javasolta, hogy a kormánnyal együtt működtessenek egy olyan monitoringrendszert, amely a társadalom jövedelmi viszonyait kíséri nyomon, és ha kell, akkor beavatkoznak. A munkaerőpiacon való részvétel javítására pedig a felnőttképzés figyelemmel kísérését javasolta az elnök. Ebben szerep jutna a gazdasági kamaráknak is.
Ősszel tér vissza a delegáció
Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja szeptemberben tér vissza Magyarországra – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
A kormányfő kérdésre válaszolva közölte: azt várják, hogy az IMF és az EU közös delegációja adjon át a kormánynak egy „helyzetösszesítést”, abban jelölje meg azokat a pontokat, amelyekben szerintük változtatni kell a gazdaságpolitikán, nevezzék meg az IMF-hitelhez szükséges előfeltételeiket, és mondják el a véleményüket a 2013-as büdzsé szerintük módosítandó pontjairól. Hozzáfűzte, hogy az IMF/EU-tárgyalások menetét Varga Mihály tárca nélküli miniszter szerda délután egyezteti a delegációval.
Szeptemberben ezeket a felvetéseket a kormány érdemben meg fogja válaszolni – mondta Orbán Viktor, aki biztatónak nevezte keddi tárgyalását az IMF/EU-delegációval, és hozzátette, egyetért az IMF és Magyarország abban, hogy hitelből nem lehet sem béreket emelni, sem szociális rendszert építeni, a gazdaság teljesítőképességét pedig növelni kell.
Számos részletkérdésben ugyanakkor véleménykülönbségek alakultak ki, illetve maradtak fenn – folytatta, példaként említve, hogy bár az IMF és a kormány is szükségesnek látja a közszféra átalakítását, a valutaalap ennek gyorsítását várja, ami a kabinet szerint viszont kockázatokkal jár. A kisebb, jobban szervezett államigazgatásban azonban nem térnek el a vélemények – magyarázta.
Orbán Viktor közölte továbbá, hogy különbségek vannak a tárgyalófelek között a pénzügyi szektor helyzetének, terhelhetőségének megítélésében: az IMF a gazdasági növekedéshez a pénzügyi szektor jövedelmezőségének helyreállítását a legfontosabb feltételek között tartja számon, a kormány szerint azonban bár nyereséges bankokra természetesen szükség van, de miközben az egész gazdaság veszteségeket szenved el, indokolatlannak tűnik, hogy éppen a pénzügyi szféra maradjon ki a közteherviselésből. Ennek az összeegyeztetése fontos eleme lesz a tárgyalásoknak – jegyezte meg.
Szavait összegezve úgy fogalmazott: „biztatóbbnak tűnik a dolog, mint amit az ember annak a három betűnek a hallatán, hogy IMF, egyébként gondolni szokott”. „Mi sem vagyunk könnyű eset, de úgy láttam, ők sem azok” – tette hozzá a kormányfő, ismét hangsúlyozva, hogy a kabinet minél hamarabb sikeresen le akarja zárni a tárgyalásokat, de csak olyan megállapodást áll módjában megkötni, amely jól szolgálja Magyarország érdekét.
